Az úgynevezett „érpataki modellről” jó ideje folyik a diskurzus, nagyjából azóta, hogy az egyik fideszes államtitkár követendő példaként állította a nyírségi falut, majd miután a Jobbik kezdett el házalni az állítólag példás rendet teremtő modellel. A sajtóban pro- és kontra jelentek meg a cikkek témában, szociológusok nyilatkozat arról, hogy társadalmi robbanáshoz vezethet-e ez a fajta rendteremtés, meg hogy huszadik, vagy XIX. századi-e a hibbantnak tűnő érpataki polgármester hozzáállása. Szintén sok helyen megjelent, hogy a falu urának kritikusaival feltűnően gyakran történnek, khm, „balesetek”, van, akinek kigyullad a háza, másnak boxerrel verik szét az állkapcsát, azt követően, hogy valamiben vitába száll a polgármesterrel.
Furcsa módon arról eddig nem nagyon esett szó, hogy vajon tényleg alkalmas volt-e a rendcsinálásra az érpataki modell, vagyis csökkent-e a faluban a bűnözés Orosz Mihály Zoltán (a továbbiakban OMZ) megválasztása és a modell bevezetése óta?
OMZ például többször is azt állította, hogy a később érpataki modellnek nevezett módszer bevezetése után azonnal, 2007-2008 között 60 százalékkal csökkent a bűnesetek száma a faluban. Ezt az adatot a Jobbik-közeli sajtó kritikátlanul átvette, kicsit még meg is toldotta: a Barikád egyik tavalyi cikkében egyenesen az olvasható, hogy „a bűnözési statisztika a nullával egyenlő”, és hogy „totális rend” van. A Polgármester Online – feltehetően szintén csak a polgármester állításaira alapozva – azt írta, „2007-ről 2008-ra kétharmaddal csökkent a bűncselekmények száma, 2008-ról 2009-re ismét kétharmaddal.” Még olyan, egyébként az érpataki modellel kritikus hírportálok, mint az Index is tényként kezelte, hogy drasztikusan nőtt a közbiztonság Érpatakon.
Mivel cinikus állatok vagyunk és bemondásra nem igazán hiszünk el semmit, augusztusban mi is ellátogattunk Érpatakra, hogy utánajárjunk, mi igaz az „érpataki csodából.” Ezzel együtt elindítottunk egy közérdekű adatigénylést a rendőrségen, akiktől kikértük az Érpatakra vonatkozó, 2006 és 2013 közötti bűnözési statisztikákat. Emellett, hogy legyen viszonyítási alapunk, hasonló statisztikákat kértünk hat hasonló adottságú környékbeli településről.
Ha a rendteremtés alatt a külsőségeket értjük, abból Érpatak valóban jól vizsgázott: az utcák tiszták, a köztereket láthatóan rendszeresen söprik, a porták többnyire (ahogy az elő van írva) rendezettek, bár pár helyen láthatók bedőlt, omladozó homlokzatok, szemetes udvarok. A falut bejárva hamar szembeötlik, hogy cigánysor tulajdonképpen nincs a faluban. Ezt később az általunk megkérdezett cigány srác is megerősíti, mint mondja, Érpatakban mindenképpen jó, hogy „a cigányok és a magyarok sosem éltek külön”, és részben ezért sem voltak soha erősek az etnikai feszültségek – ez persze felveti a kérdést, hogy vajon hogyan lenne alkalmazható az ilyen feszültségek által sújtott, szegregált települések problémáinak megoldására az 5 százalékos cigány kisebbséggel rendelkező Érpatakon bevált(?) modell?
A közmunkaprogramot, ami Érpatakon már a Fidesz közmunkaprogramja előtt is létezett szinte mindegyik általunk megkérdezett helyi lakos dicsérte, a közbiztonságról érdeklődve azonban ellentmondásos válaszokat kaptunk: az előbb említett fiú és vele levő haverja szerint valamennyit javult a közbiztonság az utóbbi években, bár szerinte a helyzet korábban sem volt súlyos. Ennél nagyobb problémának tartja, hogy szerinte az önkormányzat fölösleges dolgokra veri el a közpénzt – példaként említi például a főtértől nem messze levő egykori halastavat és környékét, amely mára inkább hasonlít egy szemétlerakóra. Mint mondja, bőven rendbe lehetett volna tenni például abból a pénzből, amiből a tó melletti szabadtéri színpad épült, amelyen „egyszer volt egy előadás, utána semmi”. Egy középkorú cigány férfi szintén úgy látja, nagyobb lett a rend OMZ polgármestersége óta. „Jó a közbiztonság” – válaszolja tömören egy idősebb asszony.
Másoktól azonban olyan panaszokat hallunk, amilyeneket bármelyik más tiszántúli faluban elhangozhatnának: „Nem merek kakast tartani, mert az elárulja, hogy van tyúk is” – mondja a helyi kocsma egyik vendége. „Amikor még voltak csendőrök, akkor az is elbújt, aki nem csinált semmit, bezzeg most semmi fegyelem nincs” – nosztalgiázik egy idősebb úriember. Többen emlegetik, hogy nemrég ellopták az egyik templom kapuját, mások a saját kárukra, fényes nappal történt betörésre, bicikli-, gázpalacklopásra panaszkodnak.
A rendteremtésről többeknek nem is OMZ, hanem Fekésházi Szabolcs volt újfehértói rendőrkapitány jut az eszükbe. 2008 végén ugyanis az újfehértói rendőrőrshöz csatolták Érpatakot is, ezt követően rendszeresen átjártak a faluba járőrözni a fehértói rendőrök. Az is különös, hogy nem sikerült olyan embert találnunk, aki tudta volna, mi az az érpataki modell. Illetve voltak, akik tudták, hogy a polgármester előszeretettel emlegeti, de hogy a hétköznapokban hogyan nyilvánul meg a lakosság „építőkre” és „rombolókra” való felosztása, arra nem tudtak példát mondani. „Hol van itt modell?” – kérdez vissza a kocsmában felkeresett férfi. Bár OMZ szerint a faluközösséget különféle magasztos, spirituális, sőt, lovagi eszmék alapján szervezte meg, többen csak nevetve legyintettek a polgármester jelmezes performanszaira, az általa alapított vallási szervezetekre és eszméire vonatkozó kérdéseinkre. Egy férfi szerint valójában „csak arról van szó, hogy a polgármester játszik a falu pénzével, a választásokkor meg itt is meg lehet vásárolni elég cigány szavazatot.”
Az érpatakiak elmondása alapján arra a kérdésre, hogy tényleg növelte-e a közbiztonságot az érpataki modell, a válasz egy erős talán. Nézzük hát, mit mondanak a rendőrség statisztikái?
Ami először feltűnik, az az, hogy OMZ egyszerűen hazudott, amikor azt mondta, hogy az érpataki modell bevezetése után, „2007-ről 2008-ra kétharmaddal csökkent a bűncselekmények száma”. Ebben az időszakban nemhogy csökkent, de 89-ről 105-re emelkedett a bűnesetek száma, beleértve a közterületen elkövetett bűntetteket, a garázdaságokat és a betöréseket.
2008-ról 2009-re azonban tényleg csökkent a bűntények száma, főként azért, mert a lakásbetörések száma drasztikusan visszaesett. Bizonyára emlékeznek még az olvasók, hogy mi is történt 2008-ban: ekkor csatolták Érpatakot a Fekésházi Szabolcs vezette újfehértói rendőrőrshöz, és nőtt a rendőri jelenlét. Szintén ekkoriban hirdették meg a „Hálószövők a Biztonságért” nevű kormányzati programot, aminek keretében több rendőrőrs – köztük az újfehértói is – pénzbeli forrásokat kapott, amelyből újabb rendőröket vehettek fel, új járőrkocsikat vehettek, fokozhatták jelenlétüket a térségben. Minden bizonnyal ennek a hatását mutatják a számok, ennek azonban nem sok köze van sem az érpataki modellhez, sem az „építőkhöz és rombolókhoz”, sem az általa hangoztatott ezoterikus-rendpárti szólamokhoz.
A 2008-at követő években ingadozott a bűncselekmények száma, de 2013-ban már ismét nagyjából annyi bűntény történt, mint az „érpataki modell” bevezetése előtt. Az elmúlt években az összes bűncselekmény száma nem csökkent jelentősen, annak ellenére, hogy egyes bűncselekmény-típusok valóban visszaszorultak – vagyis a nagy „rendteremtés” közepette sikerült újfajta bűnelkövetési formákat is meghonosítani a faluban. Az összes bűncselekmény-típusról sajnos nem kaptunk kimutatást, bár az például az látszik a fenti táblázatokból, hogy a súlyos testi sértések megszaporodtak. Utóbbi azért is érdekes, mert OMZ előszeretettel hangoztatja, hogy 2007 előtt a környékbeliek „Vérpataknak” csúfolták a falut az elharapózott erőszak miatt – a számok alapján ez az elnevezés sokkal inkább illene az érpataki modell szerint vezetett falura. Szintén elmondható, hogy Érpatak, más nyírségi településekkel összevetve nem, hogy nem a béke szigete, de OMZ vezetése alatt is stabilan a térség balhésabb települései között van. Sőt Nyírgyulaj és Nyírkáta azzal együtt jóval biztonságosabb, hogy a népessége nagyobb, és – jobbikos olvasóink kedvéért – ezekben a falvakban kétszerannyi cigány él, mint Érpatakon.
A látottakat összefoglalva tehát megállapíthatjuk:
- Az érpataki modell nem javított a közbiztonságon.
- Ehelyett újfajta bűnözési formák jelentek meg a faluban a bevezetése óta.
- A rendőrök utcai jelenléte egy bizonyos fokig javított a helyzeten.
- Érpatak nemhogy nem emelkedik ki a térségből, de bűnözés szempontjából az átlagnál rosszabbul áll.
- Orosz Mihály Zoltán vagy hazudik, vagy nem tudja, miről beszél.
Végül összehasonlításként nézzük meg egy másik, szintén a rendteremtésről elhíresült polgármester, Bogdán László, és faluja, Cserdi teljesítményét: