Magyarország új nézőpontból, mellébeszélés nélkül.

A Körúton Kívül

Iskolai szegregáció és az "elcigányosodás"

2014. november 20. - AKörútonKívül

régi-osztályterem.jpgAz iskolai szegregációval kapcsolatban a hivatalos álláspont, hogy csúnya dolog, tilos, ezért nyilván nem is létezik. Ehelyett mindenkinek joga van olyan iskolába járnia, ahova csak akar. Abba viszont kevesen gondolnak bele, hogy ez a két elv ellentmond egymásnak.

 

A hátrányos helyzetű, többségében cigány gyerekekkel kapcsolatban a hivatalos elv a rendszerváltás óta az integráló oktatás volt: vagyis, hogy az alulszocializált gyerekeket együtt kell oktatni a jobbmódú családok gyerekeivel, hogy majd a kulturáltabb közeg megváltoztassa őket, az otthonról hozott beidegződések helyett átvegyék az osztály többségének viselkedését. Emiatt az általános iskolák kötelesek minden oda jelentkező gyereket felvenni, a származás, vagy vagyoni helyzet alapján történő elkülönítést pedig, legalábbis elvileg, szigorúan büntetik.

Külön, de nem egyenlő

Arról persze vannak viták, hogy ez a módszer, illetve politika mennyire hatékony. Legutóbb például a nyíregyházi görög katolikus „cigányiskola” kapcsán merült fel a vita, ahova az egyházmegye a jelek szerint speciálisan a roma gyereket különítette el, hozzá kell tenni azonban, hogy a helyiek, köztük a Nyíregyházi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint az odajáró gyerekek jó tanulmányi eredményeket értek el, és pozitív változásokat hozott az életükben az iskola – mindez nem mondható el a szegregációnak a legális, az elvileg „integráló” oktatásban zajló formájáról.

Annak ellenére, hogy elvileg integrált az oktatás, és hogy tilos a szegregáció, szinte mindenhol vannak iskolák, amiket „cigány-iskolákként”, vagy „elcigányosodott iskolákként” ismernek. Ezekben az oktatás színvonala többnyire jóval az átlag alatt van, általában a gyengébb képességű tanárok dolgoznak bennük. Az ide járókat többnyire lenézik, butáknak és rossz magaviseletűnek tartják őket, amit alátámaszt az, hogy a tanulmányi átlagok gyengék, a tanulók többsége szakmunkásképzőben tudja csak folytatni. Emellett kisebb osztálylétszámokkal működnek, mert rossz hírük miatt kevesen jelentkeznek ide, emiatt kevesebb fejpénz is jut nekik az államtól.

Mi történt?

Azok az iskolák, ahova a ’90-es években nagy számban jelentkeztek és nyertek felvételt roma gyerekek, megtapasztalták, hogy az integráló oktatás csak akkor működik, ha az integrációt mindkét fél akarja. Ezekben az iskolákban ugyanis gyorsan nőni kezdett a cigány tanulóknak a nem cigányokhoz viszonyított aránya. Ugyanis az iskoláról hamar elterjedt, hogy oda sok cigány gyerek jár, emiatt sok más szülő onnantól kezdve nem szívesen vitte oda a gyerekét, „nehogy bántsák, kirabolják, vagy rossz társaságba keveredjen”-címszóval. A cigány családok között ezzel szemben elterjedt, hogy abba az iskolába érdemes menni, mert ott elfogadják őket, sőt, a gyereket sem fogják kiközösíteni. Ne feledjük: a szabad iskolaválasztásra joga van a családoknak, a körzeten belül bármelyik iskolát választhatják: és a törvény hiába tiltja a faji megkülönböztetést, amikor a szülők választásában igenis szempont, hogy „járnak-e egy iskolába cigányok.”

3_hidegvolgy120081021.jpg

Ahova igen, ott több dolog történt: először is általánosságban kevesebb diákjuk lett (a cigányság mégiscsak kisebbség, összességében több gyereket vesztettek, mint nyertek), ami kevesebb fejpénzt jelentett. Máris kevesebb pénz jutott pl. iskolafelújításra, tanárokból egy idő után csak a szükséges minimumot tudták alkalmazni, őket is csúnyán leterhelte az előállt helyzet, azért is, mert nehezebben kezelhető osztályaik lettek. Nyilvánvaló, hogy ez oda vezetett, hogy a tehetségesebb tanárok – akik bárhol könnyebben kaphattak munkát – inkább elmentek másik iskolába.

Az iskolaigazgatók nagy része mostanra úgy tartja: ha az a benyomás alakul ki az iskolájáról, hogy ott szívesen látják a cigány gyerekeket, annak az iskolára nézve súlyos következményei lesznek. Bár az állami (az egyházi iskolák más tészta, erről később) általános iskolák elvileg nem utasíthatják el a jelentkező gyerekeket, azért van rá eszközük, hogy meggyőzzék a szülőket, hogy inkább máshova vigyék a gyerekeket. A beiratkozásnál az igazgató, vagy más vezető elbeszélgethet a szülőkkel, aminek gyakran komoly következményei lehetnek, és ez fokozottan igaz akkor, ha egy cigány család érkezik a beiratkozásra. Elég azt mondani, hogy ez egy nagyon nehéz iskola, a gyerek nem fogja bírni az iramot, vagy, hogy nagyon előítéletes a légkör, a gyereket kiközösítik majd az osztályból, és őket is a szülői közösségből. De mostanra gyakran erre sincs szükség, ezek a dolgok már a legtöbb helyen régóta a köztudatban élnek a helyi iskolákkal kapcsolatban.

Vagyoni alapon

Pedig látszólag mindenki jó szándékkal cselekszik: a szülők a gyerekek érdekeit, az igazgatók beosztottjaik és az iskola javát tartják szem előtt. Az eredmény mégis mindenkinek rossz lesz, persze a legrosszabbul a roma gyerekek járnak, mert nekik jutnak a lepusztult, alacsonyabb színvonalú oktatást kínáló, kontraszelektált tanári karral és visszahúzó közösséggel működő iskolák. De hosszú távon az egész közösség, város, ország veszít.

A jelenség helyileg változik, de csak kis mértékben. A kistelepüléseken például inkább anyagi jelleget ölt: akik megtehetik, azok kocsival elviszik a gyerekeiket egy szomszédos település jobb hírű iskolájába, a szegényeknek pedig marad a lesüllyedő helyi iskola, ahova gyalog is el tudnak menni (igaz, biztató, hogy néhány helyen elindultak iskolabuszok, de ezek még csak elszigetelt kezdeményezések). Az iskolák átadása az egyházaknak csak tovább rontott a helyzeten, ugyanis az egyházi iskolákban – az államikkal ellentétben – van felvételi, és egy jelentkezést igen homályos indokokkal is elutasíthatnak, ami lehetőséget ad a (akármilyen szempontból) problémásnak ítélt gyerekek elküldésére. Ma már, ha az ember elmegy egy olyan településre, ahol van világi és egyházi iskola is, szinte biztos, hogy a világi lesz a „cigányiskola”.

Mit lehetne tenni?

Pár lehetőség, szigorúan csak gondolatkísérletként:

  • A szabad iskolaválasztás megszüntetése, vagyis, hogy muszáj legyen mindenkinek a legközelebbi iskolába mennie. A problémát csak részben oldaná meg, mivel a társadalmi rétegek a legtöbb településen lakóhely szerint is elkülönülve élnek, így ugyanúgy lennének „telepi iskolák” és elit intézmények is. Szóval valódi integráló oktatást ez nem idézne elő, idővel muszáj lesz a különböző típusú iskolákba speciálisan képzett tanárokat küldeni.
  • Kvóták: valódi integráló oktatást tulajdonképpen csak ezek segítségével lehetne elérni. Persze nem faji Numerus Claususra kell gondolni: a felzárkóztatás alapvetően szocializációs hátrányok leküzdésére szolgálna, így ilyen szempontok alapján működne ez is: az iskoláknak alacsony jövedelmű, tartósan munkanélküli, 40 négyzetméternél kisebb lakásban élő stb. családokból származó gyerekek közül kellene felvenni egy bizonyos százaléknyit. Fontos viszont, hogy a szám felülről is zárt legyen, hiszen az integráció csak akkor működik, ha az integrálandó gyerekek stabil kisebbségben vannak az integrálónak szánt közeghez képest. (Az ideális arányról megoszlanak a vélemények, van, aki szerint osztályonként 2-2 problémás gyerek integrálható sikeresen). Hozzá kell viszont tennünk: ez a módszer jó eséllyel megbuknak a szülők és az iskolák ellenállásán.
  • A szegregáció intézményesítése vagy engedélyezése: a legrosszabb lehetőség lenne, ha csak a kormány nem készíti nagyon alaposan elő, nem alapítanak külön a hátrányos helyzetű gyerekeknek szánt iskolákat (hasonlókat, mint a már említett nyíregyházi görög katolikus intézmény), és nem képeznek ezekbe különösen jól felkészített tanárokat. Megjegyzendő viszont, hogy egy a témában lezajlott magyarországi kutatás azt állapította meg, hogy „az integráló iskolák jobb eredményeket értek el ugyanolyan családi hátterű tanulókkal, mint azok az iskolák, amelyekben a roma és a hátrányos helyzetű tanulók külön osztályokba jártak.”szegregacios_hajduhadhaznagy.jpg

A probléma valódi kulcsát valószínűleg a tanárok képzésében érdemes keresni. Valószínűleg a leginkább fájdalommentes az lesz, ha tudomásul vesszük, hogy ez a helyzet létezik, és a tanárokat felkészítjük ennek a kezelésére: az egyetemi-főiskolai tanárképzésben már felkészítést nyújtani a különböző összetételű osztályok kezelésére, az új iskolába érkező tanároknak továbbképzéseket tartani, az iskola összetételének megfelelően, valamint prémiumokkal jutalmazni a hátrányos helyzetű gyerekekkel dolgozó, jó eredményeket elérő tanárokat, és az őket foglalkoztató igazgatókat. Ugyanis önmagában az iskolák összetétele még keveset árul el: például sok, elvileg integráló, vegyes összetételű iskolában valójában belső szegregáció folyik, a problémás gyerekeket egyszerűen kisegítő osztályokba sorolják, ahol szinte semmit nem tanulnak, lényegében gyerekmegőrzőben vannak. Amíg a tanároknak nincsenek meg a megfelelő képességei, addig fölösleges bármilyen, akár integráló, akár speciális felzárkóztató oktatásról beszélni.

A bejegyzés trackback címe:

https://korutonkivul.blog.hu/api/trackback/id/tr246917563

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.20. 05:43:00

Ahol kötelező a legközelebbi iskolába járni, ott a megoldás a magániskola. Akinek eg nincs rá pénze, az peches. Ez van több nyugat-európai országban.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.20. 05:44:30

A tanárokon meg nem múlik semmi. A tanulni nem akarű diákkal nincsmit kezdeni. S ha egy osztályban pk vannak többségben, az egész tanításnak vége van. A tanár csak alkalmazkodik a helyzethez.

AKörútonKívül 2014.11.20. 11:19:54

@maxval birca hozzászóló: "A tanulni nem akarű diákkal nincsmit kezdeni."

Lehet, hogy csak én jártam nagyon rossz iskolába, de szerintem alapvetően egyik gyerek sem akar tanulni, inkább menne ki focizni, vagy haza rajzflimet nézni. :) A tanár dolga az, hogy felkeltse az érdeklődésüket és rábírja őket, hogy tanuljanak.

sara 2014.11.20. 11:59:45

Igen, rossz iskolába jártál... A pedagógus lelkesít, motivál, oktat és nevel. A roma gyereknél hiába teszi ezt, süket fülekre talál. A lányomék iskolájában a helyzet hasonló: a másodikos cigány gyerek még bekakil napi rendszerességgel, a mosdót használni nem tudja, inkább mellé vizel, mint bele. Felszerelése nincs, a jogait tudja és hangoztatja, leüvölti a pedagógus fejét a városban, és mindezt megteheti!!! A szülők nem dolgoznak, pénzük mégis van segélyből és egyéb juttatásokból, ezt látja a gyerek is... Minek tanulna, alkalmazkodna????

annamanna 2014.11.20. 12:08:43

1. "a hivatalos elv a rendszerváltás óta az integráló oktatás volt"
Mi volt a hivatalos elv a rendszerváltás előtt?

2. "a felzárkóztatás alapvetően szocializációs hátrányok leküzdésére szolgálna"
Mit kell ezen érteni? A szocializáció azt jelenti, hogy valaki be tud illeszkedni, mert ismeri a viselkedési szabályokat és betartja azokat, tehát képes közösségben élni másokkal.
Ha ezt jelenti, akkor ennek mi köze van ehhez: "az iskoláknak alacsony jövedelmű, tartósan munkanélküli, 40 négyzetméternél kisebb lakásban élő stb. családokból származó gyerekek" - ami anyagi helyzetet jelent.
Sőt: ha a szülő tartósan munkanélküli - RÁÉR FOGLALKOZNI A GYEREKÉVEL! MI DOLGA VAN EZEN KÍVÜL?
Ha kicsi lakásban lakik, az kifejezetten alkalmas a szocializációs készségek elsajátítására! Mert nem vonul el mindenki a saját szobájába, nem temetkezik bele a saját számítógépébe; ha kis helyen laknak együtt, az szuper lehetőség az együttélés szabályainak megtanulására.
A romák miért nem tudják?
Ha nincsenek elfoglalva külön-külön a maguk gépeivel, hanem több időt töltenek egymással való kommunikációval - az a lehető legjobb lehetőség a szocializációra!!
A romák miért nem szocializáltak?
Mi akadályozza őket ebben?
Nem beszélnek egymással eleget? Nincsenek együtt eleget? Magányosak? Ha hazamennek, senki se várja őket? Úgy nőnek fel, mint Tarzan?
@AKörútonKívül: Amikor iskolába jártam, nekünk folyton azt mondták: ez az egy dolgod van, hogy tanulj. Volt rá három napod az előző óra óta, hogyhogy nem tudod?
Ha egy szülő OTTHON VAN, NEM ÉR RÁ FOGLALKOZNI A GYEREKÉVEL? M I T C S I N Á L?
Ha pedig szocializáción azt kell érteni, hogy ANYAGILAG kell kielégíteni és "FELZÁRKÓZTATNI" a tartósan nem dolgozó romákat, akkor azt miért az iskolától várják?
A tanítónéni adjon fizetést a roma szülőnek, hogy felzárkózzon anyagilag?
És még szocializálja is a gyerekét?
MIT CSINÁL A NEM DOLGOZÓ ROMA, ha nem szocializált a gyereke?
Miért kellene a tanító néninek szocializálni?
Elvileg azok a gyerekek, akiknek otthon van az anyjuk, sokkal nyugodtabbak, kiegyensúlyozottabbak, rendezettebbek, jobban tanulnak stb, mint a dolgozó anyák gyerekei, mert az otthon levő anya több időt tölt velük.
A roma anya nem tölt időt a gyerekeivel?
Ha nem, akkor mit csinál?
Ha meg tölt velük időt, akkor miért nincsenek szocializálva?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?

Valaki válaszoljon már erre, lesz szíves, ahelyett, hogy normálisan dolgozó, normálisan szocializált embereket vegzálna!!

Bambano 2014.11.20. 12:29:10

szokásos álliberális cikk. mindenkinek joga van mindenhez, amíg a te elképzelésed szerinti jogokat akar. amikor meg nem, akkor szüntessük meg.

ha valaki nem akarja, hogy a gyereke lerobbant iskolába járjon, akkor vegyük el a szabad iskolaválasztás jogát? lassan már gimibe se mehet a gyerek, mert vannak olyanok, akiknek a szakközép felel meg? ez hol liberális már, hogy elveszünk egy alapvető szabadságjogot? egyébként meg akár tetszik a liberálnáciknak, akár nem, egy szülő a saját gyerekéért felelős. értsd: más gyerekének a gondjaiért nem.

ha egy gyerek nem kaphatja meg a saját tudásának, hozzáállásának megfelelő szintű képzést, akkor az ő jogai sérülnek. Ezekkel a jogokkal ki foglalkozik? Miért csak azoknak a jogai számítanak, akik egyébként tesznek mindenre magasról? Miért annak a jogait akadályozzák, akik hasznosak akarnak lenni?

mielőtt megvádolna valaki: ez a hozzászólás nem rasszista. nem szól arról, hogy cigányok vagy lerobbant magyarok miatt nem működik egy osztályközösség. Nem is számít a feltett kérdések szempontjából.

sajnos a liberálisoknak nevezett nemtudomkik (merthogy nem liberálisok, az biztos) a liberalizmus téves értelmezésével csak kárt okoznak. most szólok, hogy abból, hogyha mindig a társadalmi elvárásoknak megfelelő, normális embereknek kell félreállni mindenféle (tév)eszmék miatt a sorból kilógóak elől, abból záros határidőn belül balhé lesz. Nagy balhé.

Kérész Krisztina (törölt) 2014.11.20. 12:52:33

Én anno még Szolnokon olyan általánosba jártam, ahol nem voltak cigány osztálytársaim. Nem is ismertem ezt a társadalmi réteget. Aztán Budapestre költöztünk a VIII. kerületi "gettóba" és megértettem amiről addig csak hallottam.
Pedig az én osztályomban 6. osztályban csak 6 cigány gyerek volt. Ebből 2 fiú és mindkettő 14 éves volt. 6. osztályban, igen! A másik 4 lány, ebből a 4 lányból 1 tanult rendesen, jó jegyei voltak, jó magaviselete, ő gimnáziumban tanult tovább, a 7-8-ik évet az általánosban kitünővel végezte. Pedig az órai teljesítménye alapján a matek pl. nehezen ment neki, azzal vért izzadott, de csinálta és az egész osztály becsülte is őt ezért. A másik 3 lány közül 2 még a 8. osztály elvégzése előtt kimaradt. Az egyik azért mert betöltötte a 16-ot, a másik azért mert szült. Ja. Nem volt 16 se és szült. Terhesen járt be a suliba közénk 14 év alattiak közé. Hát igen. Amúgy a suliban annyira sok cigány nem volt, de azért a többi osztályban is voltak és némelyiket a rendőrök vitték el nem egyszer. Drogterjesztés, prostitúció, üzletszerű kéjelgés, nemi erőszak, gyermekbántalmazás, volt ott minden. Némelyik cigány fiú amelyik elérte a 8. osztályt, azzal szórakozott, hogy az alsós kislányokat molesztálta. Ezekkel milyen tanár tud kezdeni bármit is?!
Szóval az integráció oké, szép elmélet, de a gyakorlatban hogy néz ki? 6-ból 1 akart tanulni, és ez 20 évvel ezelőtt volt. Most milyen az arány?

AKörútonKívül 2014.11.20. 13:02:36

@Bambano: Ennek fuss neki mégegszer, különösen ajánlom az utolsó bekezdést. "Valószínűleg a leginkább fájdalommentes az lesz, ha tudomásul vesszük, hogy ez a helyzet létezik, és a tanárokat felkészítjük ennek a kezelésére: az egyetemi-főiskolai tanárképzésben már felkészítést"

A konklúzió az, hogy a legjobb az lenne, ha maradna a szabad iskolaválasztás, és a tanárképzés- és fizetés alkamazkodjon ehhez a helyzethez. A szabad iskolaválasztás megszűntetése előtt ott van, hogy ez csak gondolatkísérlet, és, hogy nem is lenne jó megoldás.

AKörútonKívül 2014.11.20. 13:10:00

@Kérész Krisztina: "Ezekkel milyen tanár tud kezdeni bármit is?!"

A mostaniak közül kevés, de pl. a nyíregyházai görög katolikus tanárok állítólag tudtak. Minnél fiatalabb valaki, annál inkább formálható, egy általános iskolás gyerek különösen. Nem felnőttekről beszélünk, akiken már tényleg nehéz változtatni, hanem gyerekekről. Teljesen más műfaj.

nnnnnnnn 2014.11.20. 13:19:23

nekem is van tanárnő ismerősöm. nem készítették fel szegényt mit kell csinálni mikor a túlkoros cigánygyerek székkel dobta meg. önvédelmi oktatásban se részesült, így mikor ököllel orrba verte egy általános iskolás, meglepődött.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2014.11.20. 13:31:43

1. A szerzőnek van-e iskoláskorú gyermeke?
2. Ha van ő cigányos vagy nemcigányos iskolába járatja?

BB 89 2014.11.20. 13:42:10

A Körúton Kívül a blog címe? LOL :D
Ehhez képest eléggé úgy hangzott ez a bejegyzés, mint ami a Körúton belül íródott. Bambanonek igaza van, ha valaki liberális, akkor tudomásul veszi, hogy a szabadságjogoknak vannak pozitív és negatív hozadékai is. Nem gond, ha azt mondja, hogy a káros hatások megszüntetése fontosabb, mint a szabadságjogok, csak akkor keresse ki a "listáról", hogy azt melyik -izmus képviseli, mert nem a liberalizmus, az tuti.
A bambanonek írt szerkesztői kommenthez: újra átfutottam a cikket, de nekem nem az jött le, hogy a szabad iskolaválasztást pártolod, inkább az, hogy ez a fránya társadalom nem látja be a kvótázás előnyeit.

BB 89 2014.11.20. 13:44:24

P.S.: A kvótázás maga a Numerus Clausus. Pontosabban: a Numerus Clausus a kvótázás tipikus esete, így tehát, ha kvótázol, akkor fogadd el, hogy a kettő hasonló.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2014.11.20. 13:45:27

@AKörútonKívül: "Minnél fiatalabb valaki, annál inkább formálható, egy általános iskolás gyerek különösen."

ezért nem az iskolában kell elkezdeni a dolgot, hanem bölcsis kortól de minimum az óvodában csakhogy ezekbe a cigány nem viszi el a gyereket
6 éves korra már annyira antiszociális egy gyerek, hogy azt mezei tanár nem tudja kezelni, nem lehet minden alsós tanár egyben gyógypedagógus is

annamanna 2014.11.20. 13:54:54

@AKörútonKívül: Én is várom a választ!
Plusz: van még egy bibi az integrációval kapcsolatban, amit teljesen egyértelműen szándékosan rejtettek bele, mint csapdahelyzetet. Ez olyan nyilvánvaló csapda, hogy ha a liberális politikusokban bármilyen jószándék is volna, már csak ezért tiltanák az integrációt.
Sőt, ez olyan egyértelmű, hogy a cigányok maguktól sem szívesen választják az integrációt, és szívesebben maradnak a saját közegükben. A cikk ezt meg is említette: "A cigány családok között ezzel szemben elterjedt, hogy abba az iskolába érdemes menni, mert ott elfogadják őket, sőt, a gyereket sem fogják kiközösíteni."
A kiközösítésen itt szó van az anyagi helyzet különbözősége miatti nyomásról is.
Ezek gyerekek, és még a felnőttek sem szívesen vannak együtt tőlük feltűnően különböző anyagi helyzetű emberekkel, mert az nyomasztóan hat rájuk.
A gyerekek pedig sehogy sem bírják feldolgozni.
Egyetemi tanár mesélte, hogy a hatodikos fiával fél évig nem lehetett beszélgetni, mert amint megszólította, a gyerek azonnal hisztizni kezdett, hogy hogyhogy neki nincs kamerás mobilja, neki egyedül az osztályban, mikor mindenki másnak van? Hogyhogy ő nem kap? És mellesleg, mivel az apjának "csak" Skodája van, ezért az iskolától jó messzire tegye ki, nehogy a többiek meglássák! (Egyetemi gyakorlóba járt a gyerek).
Tehát egy gyerek egyáltalán nem tudja az ilyen helyzetet kezelni.
Mi következik abból, hogy a roma gyerek napról napra azzal szembesül, hogy agyagilag le van maradva az osztálytársaitól?
Ez segíti az ő szocializációját?
Hát először is frusztrálja (minden egyéb mellett még ez is nyomasztóan hat rá), másrészt óriási a csábítás a LOPÁSRA.
Az integrált oktatás szükségszerűen kitermel magából egy komoly bűnöző réteget.
Ha a romák egymás között vannak, a gyerekeken sokkal kisebb a nyomás, mert a másik is olyan, mint ő, ezért nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb a viselkedése, és nem érzi állandóan azt, hogy muszáj meglopnia a társát, hogy neki is legyen az, ami csak a másiknak van. (ld a Tehetséges Mr Ripley c . filmet). Egymástól nem mernek lopni. Ha mégis meglopnák egymást, elintézik egymás közt és kész.

Ez olyan nyilvánvaló csapda, hogy aki folyamatosan azt szajkózza, hogy a magyaroknak mennyivel több mindenük van, az nyíltan buzdítja a romákat a lopásra.
Vagy talán tévedek, és a munkára buzdítja ezzel őket?
Amikor a cigányok még teknővájók, vályogvetők, rézművesek, zenészek, lókupecek stb voltak, akkor kisebb részük dolgozott, mint ma?
Ahhoz, hogy ezen foglalkozásokat űzzék, szükséges volt az integrált oktatás?
Vagy maguktól is eszükbe jutott, hogy csináljanak valamit?

Ajánlom: bitport.hu/trendek/par-happy-sok-depi-szorongast-okoz-a-facebook
mandiner.hu/cikk/20141103_nagy_ervin_a_liberalizmus_felelos_a_boldogtalansagert
(erről a témáról hirtelen nem találtam mást, egyébként komolyan kutatják azt, hogy a "nyitott társadalom"-ban, ahol ELVILEG bárki bármit elérhet, és ez nyilvánvalóan mégsem sikerül, a kudarc óriási szorongást okoz, szemben azokkal az archaikusabb társadalmakkal, ahol az egyéneknek nem volt lehetőségük a kiemelkedésre).

annamanna 2014.11.20. 14:08:53

@eßemfaßom meg áll: @AKörútonKívül: valóban, jó lenne, ha a saját élettapasztalatait osztaná meg.
3. ő maga pedagógus? ha igen, hol és kiket tanít?
4. ő maga hány darab roma gyerekkel járt egy osztályba az általános iskolában és az óvodában? Milyen tapasztalatai vannak gyerekkorából a romák viselkedéséről?
5. Személyesen mit tett a romák szocializációja érdekében? És amit tett, annak milyen eredménye volt? (ld. Hegedűs Zsuzsa malacainak története).
6. az integrált oktatás sikere érdekében és a roma gyerekek szorongásának leküzdése érdekében helyesli-e az iskolarendőrséget? Ha nem, mit javasol helyette?

"nem az iskolában kell elkezdeni a dolgot, hanem bölcsis kortól de minimum az óvodában csakhogy ezekbe a cigány nem viszi el a gyereket"
Meséltek egy állami gondozásban felnőtt cigányasszonyról, aki hajléktalan, egyedül él, és folyton csinál valamit: diót gyűjt, megtöri és eladja, vasat guberál a vasúti sínek mellett stb. Nem lop és nem kéreget, pedig munkanélküli, hajléktalan, beteg és magányos.
De teljesen másképp viselkedik, mint egy átlagos cigányasszony - ez a nő tök furcsa, mert szorgalmasan dolgozik.

Ehhez a videóhoz nem is kell kommentár, az illető állami gondozásban nőtt fel: www.youtube.com/watch?v=bngX-uAsM-4
Főleg párban rendkívül hatásos: www.youtube.com/watch?v=99WgR24jWcw

Én is ismertem olyan félroma gyerekeket, akiknek a magyar apja megölte a cigány anyát, ezért lettek GYIVI-sek. Két fiú teherautósofőr lett Angliában, egy lány a MÁV-nál oktató.

Belőle pedig színész lett: videa.hu/videok/film-animacio/megtagadva-bogdan-arpad-meszaros-antonia-0fwj94NOGQFwYNAx
Amikor felnőttként megkereste a családját, annyira meglepődött a viselkedésükön, hogy azt mondta, ide többet nem jön egyedül. Addigra elszokott attól a pszichés védőfaktortól, amit egy roma család képes nyújtani.

A Jobbik szerint a roma gyerekeket el kell venni a szülőktől.
Ez túl durva - de! Mi az oka annak, hogy az állami gondozásban felnőtt roma gyerekek jobban beilleszkednek, tehát SZOCIALIZÁLTABBAK, mint akik otthon nőttek fel?
Mit csinálnak otthon a roma szülők, különösen érdekelne, hogy mit csinál a roma nő?
Miért nem tudja szocializálni a gyerekét a roma nő? Miért tudja sikeresebben szocializálni a GYIVI?

És főleg azt kérdezem - ha a liberálisok ennyire erőltetik az integrált oktatást, akkor az azt jelenti, hogy ők is pontosan azt támogatják, hogy a roma gyerekekket KI KELL EMELNI az echte cigány környezetből!!!
Miért gondolják ezt a liberálisok?
Miért gondolkodnak pontosan úgy, mint a jobbikosok?
Miért az a megoldás mindkét politikai csoport szerint, hogy a roma gyerekeket KI KELL EMELNI A CSALÁDBÓL???

Mit csinál a roma család?
Mit csinál a roma anya????
Mit csinál a roma anya????
Mit csinál a roma anya????
Mit csinál a roma anya????
Mit csinál a roma anya????

Nagyon szeretnék erre választ kapni! Mert ez legalább olyan rejtélyes, mint a Loch Ness-i szörny és a jeti együttvéve!
Mégis mit csinál? Könyveket ír, mint a Stepfordi feleségekben Bette Midler?

AKörútonKívül 2014.11.20. 14:10:06

@eßemfaßom meg áll: "ezért nem az iskolában kell elkezdeni a dolgot, hanem bölcsis kortól de minimum az óvodában"

Ez így van, szerencsére jövőre már kötelező lesz az óvodáztatás: hvg.hu/itthon/20131118_Megzavaztak_2015re_csuszik_a_kotelezo_ov/
Vannak azért pozitív lépései is a jelenlegi oktatási tárcának.

annamanna 2014.11.20. 14:16:37

@AKörútonKívül: tehát még egyszer: miért pozitív fejlemény a roma gyerekek minél korábbi kiemelése a családból? Mit csinál a roma nő? Miért jobb a gyerekének, ha minél hamarabb elkülönítik tőle???

roli101 2014.11.20. 14:24:19

Én pont nyíregyházi vagyok, így elég jól ismerem az említett iskola és a város kálváriáját. Annak az idiótának a gyerekét kellene oda beíratni, aki elérte, hogy bezárják. Az az iskola teljesen jó volt a cigányságnak is. Ők ott laknak az iskola 300 méteres körzetében, az ottani tanárok direkt külön foglalkoztak velük, mert azt igényelték, viszont most ismét buszozni kell a gyerekeknek a város különböző iskoláiba. Ezt régebben a város fizette (vajon az én gyerekemet miért nem hordja ingyenes iskolabusz?), most már a szülő fizeti. Ha 2-3 cigány gyerek bekerül egy 30 fős osztályba, akkor sajnos csak a mesében létezik az a happy end, hogy fölzárkóznak az osztály színvonalára. Valójában lehúzzák az osztályt a saját színvonalukra. Az ilyen osztályokba járó tanulni akaró gyerekek esélye elszáll, hogy rendes középiskolába nyerjenek felvételt. Nem véletlen, hogy a két főiskolai gyakorló általános iskolába többszörös túljelentkezés van, mert oda nem járnak cigányok. Nekem mindkét gyerekem oda jár és direkt ezért választottam nekik ezt az iskolát.

roli101 2014.11.20. 14:25:52

@annamanna: Én is kíváncsi vagyok, hogy mit csinálnak a roma nők. Mindjárt megkérdezem és visszajövök megírom. Pár perc és jövök.

AKörútonKívül 2014.11.20. 14:32:39

@annamanna: Tulajdonképpen azon múlik az egész, hogy mennyire jól képzett, mennyire jó és rugalmas módszerekkel dolgozó emberek csinálják a dolgot. Az óvodáztatás az eddigi tapasztalatok szerint pozitív hatással van a gyerek fejlődésére. Az óvodák és az állami nevelőintézetek közé meg nem lehet egyenlőségjelet tenni, azok ma kb. tényleg bűnözőképzők.

A cikk lényege, hogy tulajdonképpen (lehet, hogy nem annyira jön át) bármelyik rendszer működőképes lehet, mind az integrált, mint szegregált oktatással kapcsolatban vannak pozitív példák, nem ez a fő kérdés, hanem, hogy hogyan képezzük a tanárokat. Mert a jelenlegiek többsége se szegregált, se integrált osztályt nem tud kezelni.

Jelenleg elképesztő mértékű a kontraszelekció a tanárképzésben, az alacsony bérek, kevés jelentkező miatt nagyrészt eleve nem a legjobb tanulók kerülnek be a tanárképzésekre, ez a tanítóképzőkre fokozottan igaz, pedig pont a fiatalabb gyerekekhez kellene a legnagyobb szakértelem.

háténimmár 2014.11.20. 14:35:02

A fiam belvárosban járt oviba. Nem a gettóban. Itt nincs sok cigány, de azért akad, meg van a kommunizmusban beköltöztetett buta prolirétegből ilyen is, olyan is.
Végigcsinálva 3 év ovit, pont elég volt ahhoz, hogy most budai külső kerületbe hordjam iskolába.
A 8 év általánosiskola annyira meghatározó egy gyerek életében, hogy nem kockáztattam.
Lehet köpködni, meg nagyképűzni. De ha a liberális szó azt jelenti, hogy alulszocializált közösségbe kell kényszerítem a gyerekemet, akkor bármi más leszek, csak nem liberális.

annamanna 2014.11.20. 14:39:10

@AKörútonKívül: Jó, akkor tisztázzuk, hogy mi az iskola célja?

1. variáció: arra tanítsa meg a gyerekeket, amit a szülők nem tudnak. Ebben az esetben jogos, hogy az iskolarendszer célja a romák felzárkóztatása.
Akkor viszont minek járnak iskolába a magyar gyerekek? Ha az óvoda-iskola célja az, hogy megtanítsa vécén kakilni a gyereket, akkor tényleg az járjon oda, aki ezt nem tudja!

2. variáció: az iskolai oktatás fő célja a gyerekmegőrzés, mivel a szülők dolgoznak.
Ebben az esetben minek járnak iskolába a romák?

3. variáció: az iskola célja, hogy tanítson.
Ha ez az iskola célja, akkor minek vársz tőle bármi mást??
Akkor a tanárnak az a dolga, hogy amit ő maga megtanult, azt tovább adja. És ENNYI.
Minden egyébre ott a Mastercard!

vezér01 2014.11.20. 14:42:09

Érdekes,de még sose hallottam a liberális nyavalygókat / Mohácsi Viki és társai/ arról beszélni,hogy meg kellene szüntetni a Budakeszi úti szegregált iskolát is. Pedig ha elfogadjuk az ő véleményüket,csak jótékony hatással lehetne a társadalomra,ha ott zsidó,cigány és goj gyerekek együtt tanulhatnának.

AKörútonKívül 2014.11.20. 14:51:02

@annamanna: " Akkor a tanárnak az a dolga, hogy amit ő maga megtanult, azt tovább adja. És ENNYI."

Súlyos tévedés, hogy az iskola csak arról szól, hogy megtanuld az egyszeregyet. Amit felsoroltál, azok közül mindhárom célja az iskoláknak.

A felzárkóztatást meg valahol el kell végezni, gondolom, ez nem vita tárgya. Te hol kezdenéd, ha nem az iskolában (akár integráltan, akár szegregáltan)? Kb. a családsegítés maradt még, ami nem rossz dolog, de jelenleg nagyon fejletlen. Iskolák és óvodák legalább mindenhol vannak, ezekre inkább lehet építeni.

annamanna 2014.11.20. 15:00:52

@AKörútonKívül: Miért kell elvégezni?
Olyan háziállatoknak tekinted a romákat, akiket be kell idomítani????
Mit képzelsz róluk?
Ők maguktól nem bírnak kiemelkedni?
Cserdiről hallottál már?

Ott mi történt? Eleget ajvékoltak azért, hogy nekik integrált oktatás kell?
VAGY ELKEZDTEK D O L G O Z N I??????

Ez a válaszom!

Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?
Mit csinálnak a roma nők?

Erre meg te válaszoljál!
Mert ez számomra nagyobb titok, mint ami a Babiloni Nagy Parázna homloka közepére van írva!

AKörútonKívül 2014.11.20. 15:14:46

@annamanna: Akkor ne nyúljon az állam semmihez, maradjon minden, ahogy van, majd úgy is megoldódik a helyzet magától? Nem hiszem... Nehéz nem látni, hogy éppen a szakadék felé tartunk.

Cserdiben sem egyik napról a másikra, kollektíven úgy döntött mindenki, hogy életmódot vált, hanem, hogy a polgármester komoly reformokat vezetett be, és pár embernek bizony leüvöltötte a fejét közben...

A roma nők-témát itt feszegettük már, a hivatkozott posztot is érdemes elolvasni a témában: korutonkivul.blog.hu/2014/10/18/jarjon-e_penz_azert_ha_nem_szulsz_a_nyomorba_gyereket

Zerwikaptur - Hármat egy csapásra! 2014.11.20. 15:18:07

Szerintem a szabad iskolaválasztás korlátozása vagy a kvóta-rendszer nem jelentetnének megoldást. Már eleve ott elbukna a dolog, hogy nincs olyan politikai erő Magyarországon, amely be merne vállalni ilyen lépéseket. Az internetadó miatti felháborodás semmi lenne ahhoz képest, mely ez esetben a politikus urak nyakába zúdulna.

Marad tehát a szegregált oktatás speciálisan képzett tanári karral, akiket a nehezebb munkáért természetesen magasabb fizetéssel honorálnának. Így a tehetségesebbeket is oda lehetne csalogatni.

gall travis 2014.11.20. 15:24:35

@annamanna: Mit csinál a roma anya????
Mit csinál a roma anya????
Mit csinál a roma anya????
Mit csinál a roma anya????
Mit csinál a roma anya????
*****mit csinálna, hát még egy purdét vagy kettőt...

ebella 2014.11.20. 15:26:22

@Kérész Krisztina: Érdekes, mert Szolnokon minimum annyi a cigány, mint a nyóckerben. Békés, Borsod, Csongrád, Szolnok és Nógrád megyében lakott arányiban a legtöbb (és nagyrészt legjobban szaporodó) cigány, 2003-ban.

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2014.11.20. 15:31:06

@ebella: viszont Szolnokon nem egy iskola van, aki a kassaiba-kodályba-fiumeibe járt az nem ugyanabba a közegbe tanult mint aki a mátyáskirányútra

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2014.11.20. 15:34:29

@AKörútonKívül: @ebella: viszont Szolnokon nem egy iskola van, aki a kassaiba-kodályba-fiumeibe járt az nem ugyanabba a közegbe tanult mint aki a mátyáskirányútra

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2014.11.20. 15:39:12

az előző nem tudom hogy ment el kétszer, isten áldja a blog.hu programozóit

@AKörútonKívül:
"Súlyos tévedés, hogy az iskola csak arról szól, hogy megtanuld az egyszeregyet. Amit felsoroltál, azok közül mindhárom célja az iskoláknak."

Komolyan azt tartod, hogy az iskolai oktatónak feladata megtanitania azt a szociális minimumot amit a fehér ember gyereke otthon meg a bölcsioviban felszed? Miközben u8ganabban az osztályban a többi gyereknek meg az irásolvasás1x1-et kell leadnia?

Amire te gondolsz az a felzárkóztató iskola azoknak akiknél otthon a szülők a sarokba üritenek, nem az általános iskola

AKörútonKívül 2014.11.20. 15:52:49

@eßemfaßom meg áll: "Amire te gondolsz az a felzárkóztató iskola"

Csakhogy jelenleg ilyen iskolák nem, illetve alig léteznek. Szegregált általános iskolák vannak, ahol ugyanúgy az általános iskolai anyagot próbálnák leadni, kevés sikerrel, amikor speciális módszerekre lenne szükség.

Mégegyszer: az írás konklúziója nem az, hogy pl. kvótákkal erőltetni kell az integrációt, hanem, hogy inkább maradjon a szabad iskolaválasztás, és a tanárképzés alkalmazkodjon a helyzethez.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.20. 16:21:06

@AKörútonKívül:

Igen, egy bizonyos szintig a tanár dolga ez, de csakis egy bizonyos szintig.

Ismerem jól a területet.

Ha egy diák kategórikusan elzárkózik, nincs megoldás. A megoldás kirúgni az iskolából vagy kötni vele egy megállapodást: "megkapod a kettest, cserébe nem kell tanulnod, de kussolsz órán". A legtöbb tanár ezt csinálja.

Ha több ilyen diák van, még hátra lehet őket ültetni és elégtelennel fenyegetni, ha zavarják a többieket. Ez működik.

De ha az ilyen diákok többségben vannak, vagy az osztály hangadói, akkor annak az osztálynak vége. Ilyenkor a tanár alkalmazkodik, azaz kamufeladatokat ad, majd osztályoz pofa alapon.

Egyébként nem etnikai kérdés. A cigányok között is akad tanulni akaró diák, csak kevesebb arányban, mint a magyarok között. Így ha egy osztály elcigányosodik, az szinte mindig az osztály végét jelenti.

Jó esetben a cigányok csak nem tanulnak. Rosszabb esetben zavarják a többieket. Még rosszabb esetben: verik a többieket.

ribizlibogyó 2014.11.20. 16:22:11

@AKörútonKívül: Azt hittem, ennyi rásegítő kérdéssel képes leszel rájönni a megoldásra, de úgy tűnik, ennyi segítség sem elég...

Akkor én magam válaszolom meg a kérdést:

Vajon azoknak a roma nőknek, akik dolgoznak, a gyerekük be tud illeszkedni, képes szocializáltan viselkedni vagy sem?
Azok a roma családok, ahol a nő dolgozik, elfogadják a többségi társdadalom követelményeit vagy sem?

A válasz: IGEN.

Akkor mi a megoldás a roma gyerekek szocializációjára?
Az, hogy ANYUKA DOLGOZIK!!!!
Ha dolgozik, akkor a gyerek szocializációja, valami egészen transzcendentális okból, nem az állam megoldhatatlan nyűge lesz!

A gyereket nem tudod a szülő ellen nevelni..
A gyerek nem háziállat, hogy idomítsd!
A gyerek nevelője az anyja, nem te és nem az állam és nem a tanítónéni.
A gyerek úgy szocializálódik, ahogy azt OTTHON látja.

Ha a roma nő dolgozik, akkor arra neveli a gyerekét, hogy beilleszkedjen;
ha a roma nő nem dolgozik, akkor arra tanítja a gyerekét, hogy ne illeszkedjen be!

Ez ilyen pofonegyszerű.

A magyar gyerekeket az állam szocializálja?
A szocializáció a személyközi kapcsolatokra való képesség.
Az állam bárkit megtanít a személyközi kapcsolatokra?
Ha általában nem ez az állam dolga, és ezt nem vállalja be, akkor a romákat miért kéne az államnak megtanítania a személyközi kapcsolatokra?
Ha a szocializáció nem az állam dolga, akkor a romák felé miért az a dolga?
A romák nem ugyanolyan emberek, mint bárki más?

Cserdiben ajvékoltak azért, hogy nekik integrált oktatás kell?
VAGY ELKEZDTEK D O L G O Z N I???
És szocializáltan viselkednek?
Ki tanította meg őket rá?
Az állam?

"Szocializáció az az interakciós folyamat, amelynek révén a személy viselkedése úgy módosul, hogy megfeleljen a csoport tagjai által vele szemben támasztott elvárásoknak."
Cserdiben ki támasztott elvárásokat?
Az állam?

Ha az állam más elvárást támaszt, mint a család, a gyerek mondjon ellent a szüleinek?

A roma nők a családban milyen elvárásokat támasztanak a gyerekeik felé?

Ahhoz, hogy valaki követelményeket állíthasson a másik felé, neki magának is teljesítenie kell!
Mit teljesítenek a roma nők?

Amíg nem tudod megmondani, hogy a roma nők mit csinálnak (a szülésen kívül), addig a roma gyerekek nem lesznek szocializáltak.
A megoldás Cserdiben is és mindenhol máshol is a MUNKA.
Ne a gyerekeket akard elszakítani a szüleiktől!
Mert azok nem a tieid!
Ne akard a gyerekeket a szüleik ellen idomítani, mert az nem fog sikerülni!

A megoldás a felnőttek munkavégzése - és ezen nem kényszermunkát értek.
Miért nem dolgoznak a roma nők?
Miért nem dolgoznak a roma nők?
Úgyse válaszolsz rá, válaszolok én - hát pontosan az ÁLLAM SZOCIÁLPOLITIKÁJA MIATT.

Ha az állam dolga szocializálni a romákat, akkor ezen a ponton tud segíteni az állam a romák szocializációjában!
Amíg a szociálpolitika helyettesíti a romák munkavégzését, addig az állam nyakában lesz az a teher is, hogy államilag kellene a gyerekeiket is szocializálni!

A romák szocializációjára, beilleszkedésére létezikműködő, sikeres modell? Igen!
Amit te írtál, az működik? Nem!

Einstein szerint az őrültség definíciója nem egyéb, mint valamit ugyanúgy csinálni, és más eredményt várni tőle!!
Ha a te modelled sikertelen, akkor változtasd meg a modellt, keress egy működő modellt!
Van működő modell!

Ha azon puffogsz, hogy az a baj, hogy a tanárok alkalmatlanok a romák szocializációjára, akkor pont azt mondod, mint a komcsik, akik tíz körömmel ragaszkodtak ahhoz, hogy a kommunizmus működőképes modell, csak az emberek nem elég érettek rá!

És még egy tanács - ha liberális vagy, akkor NE VISELKEDJ KIREKESZTŐEN.

maxval birca hozzászóló · http://bircahang.org 2014.11.20. 16:25:01

@vezér01:

Ez buta példa. Az egy kisebbségi és vallási iskola. Érthető, hogy nem akarnak nagy számban idegeneket, hiszen ez az iskola jellegét veszélyeztetné. A szerb kisebbségi iskolába se vesznek fel nagy számban nem-szerbeket, s a katolikus iskolában is a nagy többség katolikus.

ribizlibogyó 2014.11.20. 16:26:10

@maxval birca hozzászóló: meg lopnak, leköpik a tanárt, a szülők megverik a tanárt, mindent összerondítanak, pl. a vécét.

"a hivatalos elv a rendszerváltás óta az integráló oktatás volt"
Mi volt a hivatalos elv a rendszerváltás előtt?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2014.11.20. 17:02:17

@maxval birca hozzászóló: "Érthető, hogy nem akarnak nagy számban idegeneket, hiszen ez az iskola jellegét veszélyeztetné."

akkor meg is van a tökéletes megoldás, a kisebbségi és vallási iskolák mintájára létre kell hozni a többségi iskolákat ahol nem akarnak nagy számban kisebbségi gyermeket hiszen ez az iskola jellegét veszélyeztetné. Ezek szerint ez PC megoldás a szegregációra.

bagir 2014.11.20. 17:18:00

Magyarázd már ez ezeknek a cigány gyerekeknek, hogy "alatta, fölötte, mellette", lilaködös észkombájn. Ha az iskoláskora eléréséig nem tanulta meg, hogy mi az a wc és egyebek.
Gondosan szétveritek azokat az iskolákat, ahol spec képesítésű tanárok próbálnak velük valamit kezdeni és az új iskolában már verik a tanárokat.
A numerus clauzus mindenkire vonatkozik, nem csak a reneszánsz kisebbségre. Magyarországon alkotmányos jog a szabad iskolaválasztás, másnak ne írd elő, vagy mutass példát. Azt viszont nem teszed, csak vered a nyálad. Fuj.

zsoltix 2014.11.20. 17:20:27

@ribizlibogyó: Nem tudom, mi volt a hivatalos elv, de a gyakorlat ugyanez. Kivéve, hogy akkor még pár év kínlódás után kib.ták a kisegítő iskolába a kedves kisebbségi nebulókat.

bagir 2014.11.20. 17:20:29

JA! Az elcigányosodás nem azért van, mert a feltörekvő purgyék odaözönlenek, mint hazudod, hanem azért, mert a normálisék elmenekülnek. Képzeld, még a normális cigányok is máshova viszik a csimotájukat.

Ráérek 2014.11.20. 17:59:28

@maxval birca hozzászóló: Ez lett vona az én első reakcióm is.

A második meg az, hogy majd a poszter (meg az elvbarátai) esetleg bevezetik a röghözkötöttséget, azaz a szabad költözés jogának megszüntetését is....???? Nehogy a "rasszista" magyarok (igen: MAGYAROK, nem pedig "nemcigányok") kimeneküljenek az őket fenyegető környezetből, ahol a jobb sorsra érdemes gyerekeik sorsa megpecsételődik????

Neveetséges lilaködhámozás!

Ráérek 2014.11.20. 18:03:10

@Bambano:

"ha egy gyerek nem kaphatja meg a saját tudásának, hozzáállásának megfelelő szintű képzést, akkor az ő jogai sérülnek. Ezekkel a jogokkal ki foglalkozik? Miért csak azoknak a jogai számítanak, akik egyébként tesznek mindenre magasról? Miért annak a jogait akadályozzák, akik hasznosak akarnak lenni?"

Nagyon lényeges kérdések! Ezekkel a dolgokkal vajon miért nem foglalkoznak a poszterhez hasonló vályogvédők....????
(költői kérdés volt....)
Miért csak a deviánsok jogait védik?????

GRRRRRR

AKörútonKívül 2014.11.20. 18:04:50

@bagir: Ott van az is: "Ugyanis az iskoláról hamar elterjedt, hogy oda sok cigány gyerek jár, emiatt sok más szülő onnantól kezdve nem szívesen vitte oda a gyerekét, „nehogy bántsák, kirabolják, vagy rossz társaságba keveredjen”-címszóval. "

AKörútonKívül 2014.11.20. 18:08:37

@Ráérek: "A második meg az, hogy majd a poszter (meg az elvbarátai) esetleg bevezetik a röghözkötöttséget, azaz a szabad költözés jogának megszüntetését is....????"

Neked se sikerült a végére jutni, a kedvedért:
"A problémát csak részben oldaná meg, mivel a társadalmi rétegek a legtöbb településen lakóhely szerint is elkülönülve élnek, így ugyanúgy lennének „telepi iskolák” és elit intézmények is. Szóval valódi integráló oktatást ez nem idézne elő, idővel muszáj lesz a különböző típusú iskolákba speciálisan képzett tanárokat küldeni. (...) Valószínűleg a leginkább fájdalommentes az lesz, ha tudomásul vesszük, hogy ez a helyzet (t.i.: a szabad iskolaválasztás és az azzal járó szegregáció) létezik, és a tanárokat felkészítjük ennek a kezelésére"

Ráérek 2014.11.20. 18:11:46

@gall travis: A mai nap legfrappánsabb riposztja - Gratula! :-))))

És sajnos nagyon igaz. :(((((

ribizlibogyó 2014.11.20. 18:19:44

@zsoltix: Azért kérdeztem, mert én még az "átkosban" jártam általános iskolába, olyan keményvonalasan szocializált helyen, ahol templom sem volt, csak kocsma és persze pártiroda, és bizony pontosan így volt megoldva: a cigányok kisegítőbe jártak, egy külön épületben.
Így is előfordult, hogy az egyikük, csakhogy kifejezze irántam való érzéseit, egyszerűen rám ugrott a kerítés tetejéről. Nem hiányzott volna, hogy ezt a kultúrát minden nap megtapasztaljam.
A roma problémát nem tudják megoldani a tanító nénik iskolában, ez annál sokkal mélyebben gyökerezik.
Arra emlékszem, hogy szegény ig. nénink egy rendívül buta asszonyka volt, úgyhogy a romák elkülönített oktatását tutibiztosan nem ő találta ki. Egészen biztosan felsőbb utasításra különítették el a romákat. Ha pedig ez felsőbb állami utasítás volt, akkor felteszem, más helyeken is így oldották meg.
Később egy tőlem max. tíz évvel idősebb nő fia megkért, hogy tanítsam meg az anyját írni-olvasni, mert analfabéta (nagyvárosi cigány nő volt). Mondtam, oké - de az asszony nem akarta megtanulni, úgyhogy ennyiben maradtunk.
És arra is emlékszem a nyolcvanas évekből, hogy egy nagyobb város buszpályaudvarán tanyáztak a romák, ott üvöltöztek, a nők még jellegzetes tarka szoknyában. Hogy ezeket sehogy sem szocializálták, az biztos. Nem dolgoztak, és kétlem, hogy a gyerekeik jártak volna iskolába.
Sőt, olvastam, hogy a hetvenes években egy akkor középiskolás lány stoppolni kiment a városuk szélére, ahol nagy reklámtáblákkal el volt takarva egy terület. Valahogy belátott a táblák mögé és egészen megdöbbent - földbe vájt lyukakat látott, meg meztelen gyerekeket, akik a sárban játszottak.
Ha addig azt sem tudta, hogy ott van a cigánytelep, akkor fix, hogy a suliban nem velük járt. Kétlem, hogy ezek a purdék egyáltalán jártak bármiféle iskolába is.
(Ahol én laktam, ott a romák az erdőben laktak).
Sára Sándornak van vmi filmje a hatvanas évek körüli időből, ott a főszereplő fiatal fiú azon van megdöbbenve, hogy az erdőben egy csapat cigányt épp hatóságilag tetvetlenítik, kopaszra nyírják és fehér porral szórják be. Nem hiszem, hogy az erdei cigányok iskolába járatták volna a gyerekeiket.
Tehát ezért is vagyok kíváncsi, a módszerváltás előtt mi volt a hivatalos irányvonal a romák iskoláztatása és állami szocializációja kapcsán. Mert végül is a történelem nem 1989-ben kezdődött.

Ráérek 2014.11.20. 18:25:39

@ribizlibogyó: Tetszik a gondolatmeneted, csak egy "bökkenőt" látnék.... Hogyan, milyen munkát lehet adni nagy tömegű aluliskolázott roma nőnek...?????

Cserdi példája nagyon jó, de ahhoz kell egy ilyen karizmatikus Bogdán. Akiből nincs ezer-ezerkétszáz az országban....

ribizlibogyó 2014.11.20. 19:06:20

@Ráérek: szerintem megtalálnák maguktól, ha az állam nem manipulálná folyton a társadalmat.
Abból, amit leírtam, szerintem ki lehet venni azt, hogy a romaproblémát maga az állam gerjesztette. Állam nélkül ilyen probléma nem lenne. Tehát szerintem magától megoldódna, ha az állam nem akarná folyton "megoldani".
Pl., ha nem lenne segély, amivel "megoldják" a romakérdést, akkor sokkal erősebben rá lennének szorítva az alkalmazkodásra. Nem kellene mindenkinek alkalmazkodni a többségi társadalomhoz - ha már egy jó részük alkalmazkodik, az húzza magával a többit, mert akkor már ők szabják meg a morált.
Például, ha egy jelentős részük dolgozik, akkor azok már nem fognak adni a keresetükből azoknak, akik nem csinálnak semmit. Ahogy Bogdán is mondta: azt a szót volt a legnehezebb eltüntetni a faluból, hogy "aggyál". De kitörölte a szótárból, mert ő, aki dolgozik, már nem fogja másoknak szétszórni azt, amit megkeresett. Tehát, ha maguk a dolgozó romák állnak ellen az élősködőknek, akkor az a legerősebb eszköz a társadalmi integrációjukra.
Vagy ha az állam nem szól bele, és nem kötelező az iskoláztatás, akkor szintén megkönnyebbülnének az iskolák.
A legtöbb roma gyerek így sem tanul semmit.
Följebb említettem egyet, aki megkért, hogy az analfabéta anyját tanítsam meg írni-olvsni. A fiú 13 éves volt, és nem találta meg Európa térképén Magyarországot, nem tudta megmutatni a térképen, hol van észak és dél.
De be volt iskolázva.
Na ennek az oktatásnak semmi értelme. Így fölösleges egyáltalán odamenni.
Ha nem kötelező, akkor az, aki odamegy, tényleg tanul. És esetleg ő adja tovább a tudást, és akkor ciki lenne butának maradni stb... szóval megint csak azt mondom, hogy megszerveznék ezt maguknak.
Nem a szerencsétlen tanító néniket kéne Tenkes kapitányaként bedobni a harcba, hogy megverjék a szülők és rettegésben tartsák a túlkoros csemeték. Meg a magyar gyerekekre ráterhelni, hogy példát mutassanak.... ááááh.

Amúgy van cigány rokonom. Dolgozik. És normálisan él, a gyerekeire sincs semmi panasz.
Semmilyen más eszköz nincs a beilleszkedésre, csak a munka.
Munka is lenne, biztos vagyok benne, több munka volna, ha az állam békén hagyná az embereket.
Legyen egy apró példa: államilag kitalálták, hogy a nemzeti parkok elhagyott rétjeit nem engedik visszaerdősülni, hanem ahogy régen a juhok lelegelték, majd most is.... és vettek 230 millióért egy komplett gépsort, ami nyilván pillanatok alatt vissza fogja hozni az árát. Megérte.....
A legtöbb állami ötlet arra jó, hogy ne oldjon meg semmit, viszont problémát generáljon ott is, ahol addig nem volt.
Például ebben a városban, ahol lakom, egy Horthy-időből való külterületi iskolát átalakítottak cigányiskolának. Pár éve felújították, ráköltöttek vagy százmillió forintot (nem emlékszem pontosan, mennyit, de sokat). Új tormaterem stb.
Miután elkészült, eladták az épületet, a gyerekeket pedig másik iskolába irányították. Abban az iskolában még az udvaros is roma volt, nagyon rosszul esett nekik, hogy megszűnt.
Tehát szerintem nem a romakérdést kell megoldani, mert azt nem lehet, csak annyira, mint lyukas vödörben vizet hordani.
Az államot kéne kihagyni a társadalom életéből, és akkor legalább az elkezdhetne megoldódni az, ami idáig felhalmozódott.

ribizlibogyó 2014.11.20. 19:11:57

Hja mellékesen - azóta annak a fentebbi fiúnak az egész családja börtönben van. Ennyit az állami és iskolai szocializáció sikeréről :(( Ennél több telne tőlük....

zsoltix 2014.11.20. 19:50:56

@ribizlibogyó: Nekem sincsenek túl kellemes tapasztalataim, olyan osztályba kerültem, ahol 5-6 már nem először elsős cigánygyerek volt. Tetvesek voltak (mindig találtak a fejükön, ha jöttek a "tetyűvadászok"), büdösek, de nem is ez volt a legnagyobb probléma velük, hanem a viselkedésük.
Trágárok, visszapofázók, tolvajok, verekedősek voltak. A tanárok gyakran írtak be az ellenőrzőjükbe, ilyenkor mindig megkérdezték, hogy "Anyád tud-e olvasni?" Amire mindig azt hazudták, hogy tud, pedig honnan tudták volna. Ellentétben a tanárral, mert neki volt már pár köre a kedves szülőkkel.
Így kezdtem az általános iskolát, de mire kijártam, már egy cigány se volt az osztályban. Akkor ezek szerint az integráció nem működött. Nem integrálódtak. Minket, "többségieket" meg csak simán parasztnak neveztek. A többséget azért tettem idézőjelbe, mert így, 30 évvel később már ők a többség az iskolában, ahová jártam. Ők viszont sikeresen integrálják a néhány "parasztot", aki kénytelen oda járni.

bagir 2014.11.20. 20:36:27

@AKörútonKívül: Nem nehogy kirabolják, leszopatják, hanem kirabolják és leszopatják. Nagy különbség. mert nem feltételezés, hanem megtörtént dolog.

ribizlibogyó 2014.11.20. 20:53:54

@zsoltix: ez jutott eszembe:
"....az ő cselekedeteik szerint ne cselekedjetek. Mert ők mondják, de nem cselekszik.
Mert ők nehéz és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállaira vetik; de ők az ujjokkal sem akarják azokat illetni.
Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek: mert megszélesítik az ő homlokszíjjaikat; és megnagyobbítják az ő köntöseik peremét;
És szeretik a lakomákon a főhelyet, és a gyülekezetekben az elölűlést.
És a piaczokon való köszöntéseket, és hogy az emberek így hívják őket: Mester, Mester!"

"Ő pedig monda: Jaj néktek is törvénytudók! mert elhordozhatatlan terhekkel terhelitek meg az embereket, de ti magatok egy ujjotokkal sem illetitek azokat a terheket."

vezér01 2014.11.21. 09:53:49

@maxval birca hozzászóló: A cigányság /romaság,legyen igazad / is kisebbség,tehát akkor nekik is lehet külön iskolájuk.. Nobel-díjasainkon kívül más zsidók is jártak nálunk egyházi iskolába,nálunk nem volt jellemző a vallási kirekesztés. Ha hittan óra volt, azt a rabbijuk megtartotta nekik egy külön tanteremben.
Gondolkodj az ötletemen, szerintem ha zsidó,cigány és goj gyerekek együtt tanulhatnának,megszűnne minden fajgyűlölet. Vagy ők pont ezt nem akarják?

eßemfaßom meg áll · http://tahobloggerek.blog.hu 2014.11.21. 10:20:24

@eßemfaßom meg áll:

erre nem találtam reagálást, nyilván csak figyelmetlenségből

eßemfaßom meg áll 2014.11.20. 13:31:43
1. A szerzőnek van-e iskoláskorú gyermeke?
2. Ha van ő cigányos vagy nemcigányos iskolába járatja?

AKörútonKívül 2014.11.22. 13:13:06

Új cikkünk a témában, igyekszünk megválaszolni a felmerült kérdéseket: korutonkivul.blog.hu/2014/11/22/szegregacio_es_elciganyosodas_ujratoltve