Magyarország új nézőpontból, mellébeszélés nélkül.

A Körúton Kívül

Halál az ingyenes felsőoktatásra!

2015. november 04. - Cseresznyés Zalán

Mit szólnál ahhoz, ha adnék neked egy kertes ház megvásárlására elegendő csekket?

Elfogadnád? És ha csak annyi feltételt szabnék hozzá, egy részét, 4-5-6 millió forintot fizess vissza évtizedek alatt? Még így sem hangzik rossz üzletnek, nem igaz?

Magyarországon egész élete során csaknem egy kertes háznyival keres többet egy diplomás, mint egy érettségivel rendelkező munkavállaló. Természetesen a felsőoktatásban eltöltött éveket valakinek finanszíroznia kell. Jelenleg ezt a munkapiac aktív tagjai végzik. Azok az osztálytársak, akik nem akartak, vagy nem tudtak egyetemre menni.

Ugyan társadalomtudósok; bal-, illetve jobboldaliak másként állnak a társadalmi egyenlőtlenségekhez, azzal többségében egyetértenek, hogy a túl nagy különbségek kifejezetten károsak (Angus Deaton, 2015. évi közgazdasági Nobel-díjas akadémikus szavaival "az egyenlőtlenség nagyon bonyolult, egyszerre jó, és nagyon nem jó.").

De lássuk, mitől másabb ez angolszász országokban, ahol köztudottan nagyok a különbségek.

1.png

Láthatjuk, hogy még diplomások bérei között is igen nagy a terjedelem (alkalmazott közgazdaságtan diplomával a várható karrierközepi fizetés kisebb, mint olaj-, és gázmérnökök várható kezdőfizetése). Tudjuk, hogy nívós magánegyetemeken egy ilyen képzés akár $100 000-nál is többe kerülhet, de ennél egy kicsit szemléletesebben:

2.png

Ugyan 2010-ben "kevesebbel kerestek többet" a diplomások az Egyesült Királyságban, mint 1993-ban, ezek a különbségek még mindig igen magasak - ezt orvosolja valamennyire, hogy magas tandíjat kell fizetni a csúcsegyetemeken (és a közepesen nívósakon is) a diploma megszerzéséért. Szemben Skóciával, ahol tandíjmentes a felsőoktatás, és már most komoly társadalmi különbségekkel kell szembesülniük.

Magyarországon is jóval többet kap a diplomás dolgozó, ahogy láthatjuk, megéri továbbtanulni.

3.png

Hoppá. Eltelik 5 év, és majdnem egy százassal többet keresek, mint az osztálytársam, aki inkább dolgozni ment. Az ő adójából finanszírozva lesz nekem később jóval magasabb fizetésem, akkor hogy is van ez az ingyenes felsőoktatás?

4.png

Látjuk, hogy az Egyesült Államokban csúcskereső szakok magyar alapképzései "mennyit érnek" a hazai munkapiacon. Az is észrevehető, hogy az alkalmazott közgazdaságtan képzést leszámítva ugyanannyi volt a ponthatár az állami, illetve az önköltséges férőhelyekre, így viszonylag kevesen fizetnek diplomájuk megszerzéséért a felsorolt képzéseket megkezdők közül.

De vajon csak a mérnökök, és a közgazdászok keresnek jobban, vagy bölcsész, társadalomtudományi, üzleti diplomával is jobb, mint érettségivel?

5.png

Itt viszont szépen láthatjuk, hogy egyáltalán nem olyan egyértelmű az, hogy mennyien fizetnek a képzésükért. Akkor a mostani oktatási rendszer a jövőben jobban keresőket diszkriminálja pozitívan? Nem lesz ebből kifolyólag komoly társadalmi különbség?

Persze, hitellel kezdeni a munkapiacon nem a legszerencsésebb dolog. De vajon ez akkora gond?
Susan M. Dynarski kutatása rávilágított arra, hogy a kisebb tandíjat fizetők valószínűleg kevésbé jól fizető állást fognak találni, mint azok, akik akár 28 millió forintnyi összeget költöttek továbbtanulásukra - magasabb fizetésű állásokhoz is jutnak, így képesek visszafizetni hiteltartozásukat.
Az ingyenes képzéssel lehet pótolni a már fennálló hatalmas munkapiaci hiányt? Adela Soliz megvizsgálta az ösztönzőket, és arra jutott, hogy az ingyenes felsőoktatással nem lesz nagyobb a megszerzett diplomák száma; egyéb dolgok jobban motiválják a diákokat, amikor továbbtanulásról döntenek.

6.png

Vajon tandíjjal tényleg csökkenthetőek idővel a társadalmi különbségek?

lo.png

Lengyelországban több mint négyszeresére nőtt az oktatásra költött összeg a háztartásokban (a megnőtt tandíj miatt), és mi történt a különbségekkel?

ii.png

Természetesen a hatások késleltetettek, de minden egyéb tényező változatlanul hagyása mellett alátamasztható így az az alapgondolat, hogy a fizetős felsőoktatás segít a társadalmi különbségek enyhítésében, és közel sem radikális módszer (igen sok országban teljesen elfogadott, hogy a hallgatók maguk állják képzésük, ezáltal később magas fizetésük költségeit). A két nagy lengyel párt (mindkettő jobboldali) oktatáspolitikája jelentősen csökkentette a különbségeket az országukban.

Mit kellene tehát tennünk?

kollektív fizetős felsőoktatás orvosolni tudná, hogy ne mélyüljenek tovább a társadalmi egyenlőtlenségek. Ha többet keresel majd, adj is vissza belőle!

A tandíjminimumokat szakonként a várható keresetekhez igazítani, hogy ne legyen aránytalan az össztársadalmi különbségek csökkentése.

Emellett fontos, hogy azok a hallgatók, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a tandíj miatt a felsőoktatást, ne riadjanak el. A diákhitel programok célja pont ez volna, és egy hosszabb futamidejű törlesztéssel jobban ösztönözni lehet a fiatalokat arra, hogy továbbtanuljanak.

Minőséget kell javítanunk azáltal, hogy a felsőoktatási támogatást infrastrukturális fejlesztésekre fordítjuk (épületek, felszerelések, szakmai eszközök, kollégiumok megújításával).

Célszerű az egyetemi K+F támogatását is megnövelni, ugyanis ez egy olyan hosszútávú befektetés, amely sokszorosan képes megtérülni.

A tananyagfejlesztés támogatásával a csúcsegyetemeken bevált oktatási módszereket a hazai intézmények is átvehetik, továbbfejleszthetik, és az itthoni igényekhez igazíthatják, valamint a legfrissebb kutatásokat is megismertethetik az oktatók a hallgatókkal.

A kiscsoportos óraszámok, és a rendszeres számonkérés megnövelése egy sokkal hatékonyabb és alaposabb tanulást eredményez. Az Ivy League egyetemeken szerzett diplomák többek között ezért olyan értékesek a nemzetközi munkapiacon.

A különböző diákszervezetek (pl. szakkollégiumok) képzéseinek támogatása is kiemelkedően fontos lenne, hiszen ezek azok a szervezetek, amelyek igazán képesek teret adni az innovatív ötleteknek, és lehetőséget biztosítani az elméleti tudás valóságban történő megismerésére.

Végső soron pedig sokat tudnánk tenni az értelmiségi ellenes retorika megszüntetésével, amely egyáltalán nem motiváló olyan középiskolások számára, akik nem biztos, hogy feltétlenül továbbtanulnának, de nem zárják ki ezt az eshetőséget. Másrészről a közbeszédben sem jó, ha a "bölcsészek csak dohányoznak, és romkocsmában merengenek" típusú mondatok általánossá válnak. Kinek használ ez?

Remélem, hogy lassan tudatosodik az emberekben, hogy nem feltétlenül jó az, ami ingyenes, valamint a hosszútávú, mély, és hatékony társadalmi változásokért bizony tenni kell, és sok-sok türelem kell hozzá. 

 

 (A szerző Cseresznyés Zalán, elsőéves hallgató az ELTE Társadalomtudományi Karának alkalmazott közgazdaságtan szakán (ELTECON); a bejegyzés az idei Független Diákparlamentre tervezett előadásának kivonata.)

A bejegyzés trackback címe:

https://korutonkivul.blog.hu/api/trackback/id/tr578034448

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sncf 2015.11.04. 21:57:26

A lengyel példában ok-okozati összefüggést keresni elég merész. Az első grafikon arról árulkodik, hogy 205-től nőtt meg a privát hozzájárulás, míg a másik grafikonon a nagy zuhánás 2004-ről 2005-re történt. Ha van okság, az csak fordított irányú lehet (pl. a teljes népességre vetített jövedelmi egyenlőtlenségek csökkenése tette elérhetővé a fizetős felsőoktatást).
Ahogy az is demagógia, hogy a jelenleg nem tanuló volt osztálytársak fizetik meg az oktatás költségét. Ha életpálya-jövedelemben gondolkodunk az egyik oldalon, akkor abban kell gondolkodni a másikon is! Az olajmérnök a magasabb jövedelméből mennyivel több adót fog fizetni élete során az államnak? Ha évi 100.000 USD jövedelmi előnye van (ha az átlagnak kb. 90%, akkor egy kiemelten jól fizetőnek ennél is nagyobb), és ebből fizet 10% jövedelmeadót, meg a maradékból 10% ÁFÁt (vagy hasonló adót), akkor évente 19.000 dollárral több adót fizet be, tehát 5 év alatt az államnak megtermeli az oktatási költségét. Nem lenne reálisabb osztoznia a két szereplőnek?

Cseresznyés Zalán 2015.11.04. 22:16:31

Kedves sncf!
A grafikon, amiről írtál, nem egy idősoros, hanem keresztmetszeti grafikon, OECD-országok privát hozzájárulásáról (reméltem, hogy jobb minőségben kerül fel a blogra a kép).
Az életpálya meglátásodat teljesen értem, csak a magas adók csökkentik a hatékonyságot, a túl magasak pedig még az adóbevételeket is (Laffer-görbe). Éppen ezért javasoltam a diákhitel törlesztésének hosszabb futamidejét.

Krisz11 2015.11.04. 22:56:04

@sncf:

Itt az lenne a lényeg, hogy ne fizessük már ki előre senkinek az oktatását, ha egyszer 50% esély van rá, hogy külföldre megy, és itt egy fillér adót nem fizet. Fizesse mindenki magának, és olyan iskolát válasszon, amiből utána a képzést vissza tudja fizetni.

sncf 2015.11.04. 23:06:35

@Cseresznyés Zalán: Keresztmetszeti, de attól még az van rajta, hogy a 2011-es értéket a 2005-öshöz viszonyított adatok szerepelnek . Vagyis a Lengyelország oszlop a 2011-es adatot a 2005-öshöz viszonyítja. A többi országról nem írtam.

sncf 2015.11.04. 23:12:20

@Krisz11: A helyi politikai szólam erről szól. Nem hinném, hogy az USÁ-ban azért van magas tandíj, mert a végzettek nagy része kivándorol az országból. A tandíj vagy nem tandíj kérdés egy teljesen zárt gazdaságban is felmerül, és a cikk - az utolsó bekezdést leszámítva - alapvetően ezt elemzi.

molnibalage 2015.11.04. 23:12:24

Elég féloldalas, de ha jobban tetszik borzalmas írás. Azt sehol nem említi., hogy mennyivel is többet adózik az, aki többet keres...? Hm..? BTW az iskola mellett is lehet dolgozni és abból is adóztam. Ej, ej...

sncf 2015.11.04. 23:18:02

@Cseresznyés Zalán: Még egy észrevétel az adókhoz: az egyetemi K+F támogatása és a tananyagfejlesztés támogatása is csak adókból valósítható meg. Ez nem csökkenti a hatékonyságot? Miért különbözik a hallgató nagyobb emberi tőkéje és az oktató nagyobb emberi tőkéje az adózás hatékonyságcsökkentő hatásában?
Félreértések elkerülése érdekében: nem azt vitatom, hogy a K+F-et támogatni kellene (sőt!), vagy azt, hogy korszerű tananyagra van szükség.

sncf 2015.11.04. 23:18:42

@molnibalage: +1. Én is erről kommenteltem kicsit feljebb.

Cseresznyés Zalán 2015.11.04. 23:20:22

@molnibalage feljebb már említettem kommentben, hogy nem kell feltétlenül megsarcolni a magas jövedelműeket ezért magas adóval, másrészről a szövegben is leírtam, hogy minden egyéb tényező változatlanul hagyása mellett. sajnos az az egyetem, ami mellett lehet dolgozni, inkább nem fog olyan módszertant, és skilleket adni, hogy a munkapiaci visszajelzések alapján tényleg meg lehessen állapítani, hogy javult az oktatás színvonala.

Cseresznyés Zalán 2015.11.04. 23:22:32

@sncf megértem a gondodat, ezért emeltem ki, hogy minden egyéb változatlanul hagyása mellett a tandíj csökkenti a társadalmi különbségeket, és a felsőoktatási finanszírozás is javítható vele, de ez - a többihez hasonlóan - egy másik bejegyzés témája is lehet.

Hórukk 2015.11.04. 23:25:28

A kvalifikált munkaerő nemcsak hogy több adót fog fizetni az élete során a magasabb jövedelméből (és nem is ez a lényeg!), hanem munkájával több hozzáadott értéket termel a társadalom számára, közvetlenül természetesen a munkaadója részesül ebből, közvetve az egész társadalom. A legjobb befektetés, kitörési lehetőség egy csóró számára "taníttatni a gyereket". Ez nagyban is így megy.
A külföldre költözők esetében pedig ne tessenek megfeletkezni a hazaküldött , jellemzően az itthoninál több pénzről (aminek az elköltésekor csak az ÁFA 27%), a hazajuttatott vagyonról - és (munka-)kulrúráról. Vannak országok, ahol ezekből a hazautalásokból él a nép jelentős része.
Ilyen hozzáállással a cikkíró elemezhetné a különbséget a csak általános iskolát végzettek és az érettségizettek közt. A végkövetkeztetése csak ugyanez lehet: tegyük fizetőssé a közésiskolákat is, hiszen többet fognak keresni ha majd munkába állnak.
Látjuk, hogy a zsákutcák létjogosultságát is meg lehet ugyan tudományosan magyarázni, de azért az sem árt, ha kilátunk a szemünk mögül.

Cseresznyés Zalán 2015.11.04. 23:33:10

@Hórukk: "Természetesen a hatások késleltetettek, de minden egyéb tényező változatlanul hagyása mellett alátamasztható így az az alapgondolat, hogy a fizetős felsőoktatás segít a társadalmi különbségek enyhítésében"

Bambano 2015.11.05. 01:12:57

elég ócska cikk...
a szegényebb réteg állítólag finanszírozza a gazdagabb réteg oktatását, de arról mélyen hallgat a poszt, hogy később a gazdagabb réteg finanszírozza a szegényebb egészségügyi dolgait, stb.

egyébként is az erőszakos egyenlősdi komcsi szokás.

sdani 2015.11.05. 02:08:53

"Azok az osztálytársak, akik nem akartak, vagy nem tudtak egyetemre menni."
Hát, ez kurvanagy hazugság. Egyrészt a felsőoktatásban eltöltött idő anyagi veszteség, hiszen addig sem dolgozik az ember, nem jut előre, másrészt, viszont, amikor kilép a munkaerőpiacra jóval több értéket állít elő, mint azok akik nem mentek továbbtanulni. Ezért az általa befizetett adó is jóval több, így tulajdonképpen a felsőoktatásban lévők oktatási költségét a többi, már munkában lévő diplomás dobja össze.

"ugyanannyi volt a ponthatár az állami, illetve az önköltséges férőhelyekre, így viszonylag kevesen fizetnek diplomájuk megszerzéséért a felsorolt képzéseket megkezdők közül."
Nyilván a megállapítás igaz, de a ponthatárokból ez nem következik.

"Persze, hitellel kezdeni a munkapiacon nem a legszerencsésebb dolog. De vajon ez akkora gond?"
Igen, ez akkora gond! A magasabb bér magasabb adóbevételt jelent az államnak, akinek ezért megérné befektetni a felsőoktatásba. Ellemben ők ennek összes terhét a hallgatókra hárítják, akik emiatt hatalmas adóteherrel kezdik meg az életüket, ezzel évekkel, esetleg évtizeddel kitolva a saját ingatlanvásárlás és családalapítás megkezdését. Ez aztán rendkívül kedvező....

"a fizetős felsőoktatás segít a társadalmi különbségek enyhítésében"
Nézzétek már meg mi van amerikában! Ha nincs pénzed nem tudod egyetemre járatni a gyereked. Olvashatnál egy-két cikket a vertikális mobilitás helyzetéről az államokban. Borzalmas ami ott van.

"Ha többet keresel majd, adj is vissza belőle!"
Ha többet keresel többet is adózol nem?? Leszel valami menő közgazdász, hány évtizedig fogsz magasabb adót fizetni? Az hányszorosan adja vissza a képzés árát? Elképesztő, hogy emberek képesek egy ilyen ostoba állítás mellett így kiállni.

ELTÉs vagy, szégyellem magam miattad..

5perc 2015.11.05. 03:56:58

Szerintem kevered az ok-okozatot és túl sok tényezőt hagysz figyelmen kívül.
- Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenség nem annyira a képzettségtől függ, hanem gazdasági régióktól. A nagyobb hozzáadott értékű munkahelyek bizonyos területekre összpontosulnak, a felsőfokú végzettségűek ide tömörülnek, de ezeken a területeken a középvégzettségűek is jobban keresnek. Hiba erre az átlagoló statisztikákat használni.
- Egyelőre nem látom Magyarországon azokat az egyetemeket, amik felveszik a versenyt a 28 milliós, nívós, amerikai magánegyetemekkel.
- "Magyarországon egész élete során csaknem egy kertes háznyival keres többet egy diplomás, mint egy érettségivel rendelkező munkavállaló." Jogosnak látszik a kérdés, hogy célzottan, kimutathatóan ez a költés mennyibe kerül az érettségivel rendelkezőnek?
- "az ingyenes felsőoktatással nem lesz nagyobb a megszerzett diplomák száma" Viszont nagyobb esélyt ad a hátrányból indulóknak, csökkentve a kontraszelekciót.
- Lengyel példa: "minden egyéb tényező változatlanul hagyása mellett". Nem, minden egyéb tényezőt, minden indok nélkül kizártál.
- "A tandíjminimumokat szakonként a várható keresetekhez igazítani". Egyrészt ez abszolút figyelmen kívül hagyja, hogy melyik oktatás milyen erőforrásigényű - és így hamis gazdasági szempontú hozzáállás -, másrészt (itthon főleg) nincs olyan, hogy várható kereset. Nem tudni, hogy a legdrágább orvosképzésből érkezőknek tíz-húsz év múlva még mindig ilyen méltatlanul alacsony lesz a keresetük, vagy az olajmérnökök húsz év múlva fogják-e tudni használni a tanulmányaikat. Bár az is igaz, hogy így ehhez kapcsolódó "várható adóbevétel" sincs.
- "akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak a tandíj miatt a felsőoktatást, ne riadjanak el. A diákhitel programok célja pont ez volna". A diákhitel egyáltalán nincs tekintettel a váratlan családi és egyéb helyzetekre. A kényszerűségből félbehagyott tanulmány után elmarad a "várható kereset", a hitel viszont ott figyel. Azt is elhallgatod, hogy a jó anyagi hátterű hallgatók közepes/jó átlaggal is végig tudják csinálni a felsőfokot, még a "várható jövedelmük" is meglehet, a hátránnyal, távolról érkező hallgatók viszont ilyen eredményekkel nem kapnak kollégiumot, diákhitelből viszont albérletet - főleg a jelenlegi ingatlanpiacon - nem tudnak fizetni. Te a társadalmi egyenlőtlenségből indultál ki, én fontosabbnak tartom kontraszelekció - ami kvázi egyenlő a társadalmi egyenlőtlenség fenntartásával - csökkentését.
- Adó vonatkozásában én is abból indulok ki, hogy a magas tandíjak kegyetlen megelőző büntetést jelentenének. Mit nevezel magas adónak? A 16%-os szja nem az. A 27%-os fogyasztás alapú adó az. A 18.5%-os (+27%-os munkáltatói) járulék az. Vagy egy degresszív adót tartanál jónak?
- "Halál az ingyenes felsőoktatásra!" Ezek szerintem így túl erős szavak egy kevéssé megalapozott elemzés konklúziójának.

5perc 2015.11.05. 04:00:58

*ez az oktatásra fordított költség mennyibe kerül az érettségivel rendelkezőnek?

gabest1 2015.11.05. 04:20:25

Hahaha, szoktál te esetleg amerikaiaktól olvasni a fizetős okatatásukról? Mert elárulom, hogy pont az ellenkezőjét akarják. Irigykednek a világ többi országára. A diákhitel pedig mára már akkora probléma, mint itt a devizásoké. Soha nem fogják tudni visszafizetni. Azt meg már biztos leírták előtte, hogy mennyi megfizethetetlen hasznot hoz egy diplomás az országnak (már ha el nem megy).

midnight coder 2015.11.05. 07:43:03

A fő probléma nam az ingenes felsőoktatás, hanem az amikor a több tízmillióból kiképzett orvos elköltözik nyugat-európába.

sncf 2015.11.05. 08:09:19

@gabest1: Jó a felvetés. Az amerikai egyetemek már közel vannak ahhoz, hogy az életpálya alatt megszerezhető(nek vélt) pluszjövedelem jelenértékét állítsák be tandíjként. Ha diákhitelből megy a finanszírozás, akkor - jövedelmi szempontból - tulajdonképpen mindegy, hogy a fiatal elmegy dolgozni érettségivel, vagy megy egyetemre és a hitel terhével kezdi majd el a munkát. A határhaszon elvű közgazdaságtanban ez persze optimális döntés az egyetem/kormányzat részéről, de társadalmi szempontból nem biztos, hogy optimális.

Netuddki. 2015.11.05. 08:13:02

Mi vaaaan? Miből van a tanulmányod finanszírozva? Hát nem a középiskolás osztálytársad minimálbéres fizetéséből, vagy közmunkabéréből!
Mivel már az alapfeltevés is téves, az egész szösszenet kuka...

Eszter8826 2015.11.05. 08:34:32

Édesapám könyvelő, édesapám mérnök.
Ketten, HAVONTA!!! 400 ezret fizettek adó, EÜ hozzájárulás, stb. hülyeség címen. Nyugdíjuk nem lesz, eü ellátást csak akkor kapnak ha fizetnek. -
Az én egyetemi éveim ki lettek fizetve, kamatostul!!! Ennyit erről....
Immáron én is adózok, rengeteget,....A nagy büdös semmire.

Hórukk 2015.11.05. 23:33:52

@midnight coder:
Igen, pusztán anyagi szempontból egy drágán megvett, de aztán ingyenesen dolgozó rabszolga elvesztése sokkal többe került egy rabszolgatartónak, mint egy lusta, ingyenélő rokoné.
El lehet gondolkodni, hogy miért mindig az orvosokat hozzák fel példának, nem a mérnököt, az IT-st, vagy a színészt: azért, mert a fizetésük megalázóan alacsonyan van tartva. Az állam visszaél azzal, hogy az egészségügy területén mint munkáltató, gyakorlatilag monopolhelyzetben van. Azaz lassan már csak volt...
A kimutatott oktatási költségeknek egyébként semmi közük a valós költségekhez.

5perc 2015.11.06. 12:30:00

"az ingyenes felsőoktatással nem lesz nagyobb a megszerzett diplomák száma"
Valószínűleg a megszerzett diplomák száma az általunk vizsgálható értelmezési tartományon arányos a férőhelyek számával.

molnibalage 2015.11.06. 15:45:35

@Cseresznyés Zalán: Ezt ugye viccnek szántad? Nem teljes munkaidőben, de heti két napot dolgoztam. Az is pénz, az után is adóztam. Mellesleg nyáron mióta van egyetem? 16 éves korom óta dolgoztam nyáron.

Több olyan ember is ismerek (én is ilyen voltam), akik főállásban tolták már az egyetem utolsó éve alatt vagy az egyetem alatt a tanulmányi munkáért cég fizetett, mert kiadott meló volt. A legvicesebb az volt, hogy az egyetem után 4 évvel egy olyan melónak a dokumentációjával találkoztam, amit majdnem én csináltam meg... (Egy zajmérés lett volna külső helyszínen.)

Szóval bocs, de elmehetsz a sunyiba ezzel az "érveléssel"...

Bicepsz Elek77 2016.08.25. 13:39:54

Na kicsit megkesve...
Leirtak a lenyeget:

1, A tandij elviselhetetlen terhet ro sokmindenkire. Inkabb novelne, mintsem csokkentene az egyenlotlensegeket
2,Vannak szakmak(pl. tanar, orvos), ahol allamerdek a munkaerokepzes. Ha ezek fizetosse valnanak, akkor szinte alig valaki valasztana oket(mas kerdes, hogy szigoru keretszamokat is kell majd meghatarozni ezen-pl. bolcsesz-kepzesekben. s
3, "Egyelőre nem látom Magyarországon azokat az egyetemeket, amik felveszik a versenyt a 28 milliós, nívós, amerikai magánegyetemekkel."
Sehogy!!! Nincs erre toke!!! Amugy az angolszasz orszagokban regota megvannak ezek az agyonreklamozott "elit-melegedo"egyetemek, de ott vagy maganiskolaba jaratnak a szulok(aminek pl. Londonban a legyolcsobb ara 6000 font/ev-mikozben egy melos keres 20 000-et maximum bruttoban(!!!)es 15 000 et nettoban.) vagy "allami melegedo, droguzer es terrorista kelteto"-be. Persze biztos jo a felszereles es Magyarorszagon sem eri meg meretenel fogva bizonyos szakmakat tanitani(pl. repulomernok, hajomernok, urhajotervezo, fegyvertervezo mernok stb stb.), de a vegen senkibsem az egyetemre kivancsi , hanem a kepessegekre
4,Itt megjegyzem: mi lesz ha tandij lesz?? Egy rakas nivotlan egyetem/foiskola is alakul, ami nagyon is jo kesz papirgyarnak meg felhuzza a statisztikakat,csak eppen semmire nem lesz jo!!
5, Leirtak itt,hogy xy tavol van 5+ evig a munkaeropiactol,AFA-t ugyanugy fizet(ami az allami adobeveteleknel kb. 5-6x annyi penz jon be AFA bol, mint SzJA-bol!!! Ha utana magasabb fizuert dolgizik akkor magasabb adot is fizet!!! Tobbet fogyaszt=tobb afa(hacsak nem csalja az adot vallalkozokent), ha kulfoldre megy tetemes penzeket hoz/kuld haza!!!

Szoval a tandij utan johetne az egeszsegugy maganositasa is!!

Amugy valamifele tandij nem lenne rossz,vagy inkabb bizonyos szakmak piacositasa az, amivel jobban egyet ertenek(pl. mernok, kozgazdasz piacosithato lenne, a jogasz,orvos,tanar csak

Bicepsz Elek77 2016.08.25. 13:41:00

@Bicepsz Elek77:
folyt. : csak reszben. A rendor, katonatiszt, specialis alakulatok,robbantasi szakemberek stb. meg eros allami kontroll alatt lehetnenek!!