Nem újdonság, hogy dühös emberek mennek ki Budapest utcáira. A Fidesz októberben bedobott netadós törvényjavaslata borította a bilit és rúgta be a tüntetésmotort, azóta egyre többen próbálnak felkapaszkodni a saját ügyeikkel az adózást megúszó gigabyteok hátán.

Az új évre pedig elérkeztünk ahhoz a ponthoz, hogy már az elmúlt 25 évvel (meg néhányan úgy általában a parlamentarizmussal) sem szeretnénk kokettálni, már ha nem muszáj. Ebbe a sormintába akart beilleszkedni Várady Zsolt pénteki, Opera elé szervezett demonstrációja is.

Ami azzal kezdődött, hogy az IWIW-alapító cáfolta a híresztelést, miszerint a XXI. századi Magyarország legerkölcstelenebb tettére, vagyis pártalapításra készülne. A pártpolitikától azonban nem csupán ő, mások is tűzként félnek:

Az első Kossuth téri rendőrsorfal-tolást és elmúlthuszonötév-gyalázást szervező Nem Némulunk El csoport is inkább a politikailag eddig inaktív civileket gyűjtené kisebb-nagyobb szerveződésekbe (sejtekbe) amik aztán együtt alkotnának egy újfajta átlátható politikai hálózatot, de vannak néhányan, akik egyenesen ezt a TGM-es alapokon nyugvó bázisdemokratikus rendszert képzelik el a parlamenti és önkormányzati munka lehetséges alternatívájaként is.

Rossz ómenek

A különböző tüntetőcsoportokat Vágó Gábor ex-lmp-s ex-képviselő próbálja néha egy légtérbe csalogatni, de Facebookos felhívásokon, meg a szónoki lehetőségek megpályáztatásán kívül eddig tőle sem láthattunk semmi konkrétat, valószínűleg továbbra is civil megmozdulásokban és felvizezett polgári engedetlenségi akciókban gondolkozik.

Persze az utóbbi néhány év nem kedvezett az alulról szerveződő, és egy idő után politizálni kívánó csoportosulásoknak: A sajtószabadságért induló Millát fölzabál(tat)ták, a másfajta politizálásra felesküdött LMP pedig nem politizál túlságosan másként, ráadásul a parlament küszöbén vergődik négyévente.

És hogy miért kell bízni mégis Várady Zsoltban, és új, már béta verzióban futó közösségi oldalában? Hát mert nincs más megoldás, legalábbis ez az oldal adhat egy újfajta eszközt a szerveződni vágyó közösségeknek, más említésre méltó meg nem nagyon történt az Opera előtt, és most még a máskor bénácska, de legalább szívmelengető jelenetek is elmaradtak.

Akik nem érnek rá önszerveződni

Volt helyettük viszont sok elkeseredettnek tűnő ember. Talán ez az elkeseredettség volt annak is az okozója, hogy a be-besurranó, EU-ellenes zászlókat lobogtató ellentüntetőket nemcsak - amúgy végig szuperprofin viselkedő - rendőrök, de húsz-harminc demokrata is kikísért a tömegből. Aztán körbezárta az egy szem szélsőjobbost, csak úgy demokratikusan, megfélemlítő módon. Ezek az emberek azok, akik már belefáradtak abba, hogy más mondja meg mit csináljanak, akiknek most van elegük, és már nincs se idejük, se kedvük várni.

Ők azok, akiknek nagyon nehéz lesz elmagyarázni, hogy Öszöd másnapján sem a Fidesz kormányzott az MSZP helyett, és hogy a mostani tüntetések célja már nem az éppen hatalmon lévő kormányt leváltása, hanem hogy eszközöket adjon egy élhetőbb ország megteremtéséhez és a magyar demokrácia kigyógyításához az elmúlt 25 év nyomorúságaiból. És ők azok, akiket meg kell nyerni a győzelemhez. És akkor a győzelem helyére, vagy annak módjára most mindenki helyettesítsen be bármit a szíve szerint.

Egy helyben állunk

És a „szerveződjetek”-et kiáltók hiába védekeznek azzal, hogy ez nem egy hónap, de nem is egy év munkája, azzal, hogy ebből a megközelítésből még az sem vészjósló, hogy jelenleg nem csak a megoldás csírái, de még az azokat elültetők sem igen látszódnak. Meg azzal, hogy a közeljövőben megalakuló körök talán már egymással nagyobb összhangban is tudnak majd működni – ami pedig egy pártosodást is előrevetíthet, ami szintén magyarázatra szorul majd, főleg annak fényében, hogy amúgy utáljuk a pártpolitizálást, fúj.

Az egész tüntetés le lett zavarva egy óra alatt, és most nem az fájt a legjobban, hogy nem jöttek a válaszok a végén, hanem az, hogy kezet sem fogtunk az elején. És hiába kezdődtek rögtön a demonstráció után egyéb programok, nem világos, hogy mi olyat kapott az egy óra alatt a tömeg, ami miatt tényleg új dimenzióként tudná értékelni ezeket a beszélgetős köröket, és ahelyett, hogy lemorzsolódna a szokásos Auróra-Gólya tengelyen mozgó csoportosulásokra, megtartaná nagyságát és méltóságát.