Nemcsak az államnak vagy amerikai cégeknek okoznak problémát a rendszerszintű áfacsalások: a magyar kistermelőket, például a tejtermelőket is ellehetetleníti az áfacsalások miatt kialakuló "árverseny" és a NAV tétlensége.

A tavaly, Horváth András által borított, rendszerszintű áfacsalásokat eddig a NAV viszonylag könnyen bagatelizálhatta el. Bizonyítékként eddig csak volt NAV-osok kevés konkrétumot tartalmazó vallomásait ismerhettük meg, amelyek szerint az áfacsalások évente közel ezermilliárddal rövidítik meg a magyar államot. A NAV szerint ezzel szemben, bár mindig van egy-két adócsaló cég, a probléma nem is annyira súlyos, ők pedig minden tőlük telhetőt megtesznek, és különben is, Horváth Andrásék nem is neveztek meg cégeket, akiknek a NAV elnézi az adócsalást. Ott van persze a Bunge által bemutatott "fecni", de azt nyugodtan félredobhatják azzal, hogy azzal biztos csak a riválisainak akar keresztbe tenni az amerikai cég.

Emiatt rendkívül fontos fejlemény, hogy nemrég egy teljes ágazat képviselői álltak ki azzal: az áfacsalások valóban rendszerszintűek, amit ők nap mint nap a bőrükön éreznek. A múlt héten a Tej Terméktanács elnöke közölte: az utcára vonulnának, többek között azt követelve, hogy a NAV végre lépjen fel rendesen az áfacsalások ellen. Ugyanis az áfacsalással a piacra kerülő tejek leszorítják az árakat, ami pont a magyar tejtermelőket lehetetleníti el, akik nem tudják normális áron eladni a tejüket. Fontos pillanat ez, hiszen a köztudatba eddig csak annyi került be, hogy az áfacsalások megkárosítják költségvetést; pedig valójában nemcsak az államnak okoznak károkat, hanem rengeteg hazai termelőnek (nemcsak tejtermelőknek). A tejtermelők kiállása azért is fontos, mert végre emberközelbe hozza a problémát, és bemutatja: többről van szó, mint néhány ember fantáziálásáról, van, akinek napi problémát jelentenek az elnézett áfacsalások.

Az alábbiakban Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatójának válaszait olvashatjátok, aki arról nyilatkozott blogunknak, hogyan érintik az áfacsalások a magyar tejtermelőket.

Milyen módon károsítja meg a magyar tejtermelőket a láncolatos áfacsalás?

Harcz Zoltán: Minden üzleti tárgyalásnál az egyik igazodási, hivatkozási pont az aktuális legalacsonyabb piaci árajánlat. Ha ez utóbbi úgy alakul ki, hogy az a kereskedelmi lánc legalább egy pontján meg nem fizetett ÁFA miatt ilyen alacsony, akkor az a többi piaci szereplőnek igen hátrányos.

Előnytelen a feldolgozónak, mert alacsonyabb áron „kénytelen” értékesíteni, s előnytelen a termelőnek, mert emiatt tőle is alacsonyabb áron veszik majd át a tejet a feldolgozók. Az összforgalomhoz képest csekély mennyiségű „adócsalt” termék így tud az egész ágazatra – mennyiségéhez képest nagyságrendileg nagyobb – káros hatást gyakorolni.

A tejek ma már mindenütt, minden európai országban, minden előállítónál szinte azonos technológiával készülnek, a logisztikai, a csomagolási költségek sem térnek el egymástól számottevően. Az árdifferencia tehát csakis az áfacsalásból adódhat.

A kétes eredetű, áfacsalt importált tej mértékének tartós megemelkedése hátrányos az egyébként európai szinten is kiemelten versenyképes hazai termelő szektornak, a magyar feldolgozóknak, nem jó a tejágazattal együttműködő, hazai tejtermékek forgalmazásában elkötelezett kiskereskedelemnek és nem jó a magyar termékek iránt elkötelezett fogyasztóknak sem. A feketegazdaság akadálya az ágazat fejlődésének, adottságaink kihasználásának, a mezőgazdaságba jutó igen komoly támogatási összegek hasznosulásának.

Kik járnak jól azzal, hogy az adócsalások a tejtermékeket is érintik?

HZ: Egyes nagykereskedők az általános forgalmi adót „megspórolva” hozzák be ezeket a tejeket Magyarországra. Ezeket az importőr tejnagykereskedőket csupán az ebben a tevékenységben rejlő pénzügyi haszonszerzés vonz. Tevékenységük során nem fizetik meg az összes adókötelezettségüket, elcsalják az általános forgalmi adót. Jellemző erre a nagykereskedelmi körre az is, hogy tevékenysége során teljes egészében figyelmen kívül hagyja az élelmiszerbiztonsági előírásokat. Vélhetően sem hűtőházzal, sem élelmiszerbiztonsági szaktudással sem rendelkeznek.

Milyen alkukra kényszerülnek a tejtermelők, hogy a piacon meg tudjanak maradni (pl. kell-e nekik áron alul eladni termékeket).

HZ: Többszörösen áfacsalt tejek és sajtok okozta tisztességtelen piaci helyzetben nem lehet ’korrekt’ alkut kötni. Az import termelők és a feldolgozók egyaránt kénytelenek felvenni az árversenyt az áfacsalt termékekkel, ez viszont tartós, jóval az önköltség alatti, igen veszteséges tejtermelést jelent.

A hazai kiskereskedők – élve az egyre olcsóbb import lehetőségével – egy negatív árversenyre kényszerítik az itthoni feldolgozókat, mely a tejtermelőknél hatványozottabban lecsapódik le.

Röviden milyen megoldást tartanának jónak az áfa-probléma megoldására?

HZ: A NAV és a NÉBIH ellenőrzések gyakorisága, a hazai tejtermékek fogyasztásának erőteljes ösztönzése, a jogsértés gyors és szigorú szankcionálása mellett az adómérték csökkentése hozhat érdemi megoldást.