Mi van a Körúton kívül?
9 millió ember, akik rettegnek munkájuk és egzisztenciájuk elvesztéstől, és kevéssé tudja őket érdekelni az őket csak eszköznek tekintő pártok aktuális mondvacsinált vitája, a jobb- és baloldali kulturkampf aktuális fejezete. A Körút alatt mi nemcsak egy földrajzi határvonalat értünk, hanem a jobb- és baloldali szimbólumpolitizálás, és a valódi, tömegeket érintő ügyek közötti határt. Körúton belüli problémák alatt értjük azokat a politikusok által gumicsontként bedobott ügyeket, amik a rendszerváltás óta nagyrészt tematizálják a közéletet – amíg ezekről van szó, legalább addig sem a mindent behálózó korrupcióról, vagy a vezetők teljes alkalmatlanságáról van szó. A Körúton kívüli ügyek közé pedig az egyéb, az emberek által nap mint nap megélt, valós problémákat.
Ez nem demagógia?
A szegénység és a kiszolgáltatottság problémája addig tűnik demagógiának, amíg az ember nem a saját bőrén tapasztalja. Igaz, az, amikor a jelenlegi politikai elit beszél szociális kérdésekről, ígérget állami segítséget, valóban elég hiteltelen: hiszen pont azokról van szó, akik 25 év alatt eljuttatták addig a gazdaságot, hogy párszáz forintnyi rezsicsökkentés ígéretével már szavazatokat lehet szerezni.
Jobb- vagy baloldaliak vagytok?
Úgy gondoljuk, Magyarországon ezek a jelzők teljesen kiüresedtek. Jelenleg hazánkban szinte csak az különbözteti meg a bal- és jobboldalt, hogy mást gondolnak bizonyos elvont kérdésekről (nacionalizmus, vallás, homoszexualitás, sőt, esztétikai kérdések), vagy egyes történelmi szereplőkről, eseményekről (Trianon, Horthy, ’56 stb). A pártok szavazóbázisaikat egyfajta sérelmi identitáspolitikával tartják fenn: a jobbosok Tisza István, Horthy, Szálasi, 56 egyes szereplőinek utódaiként jelennek meg, a balosok Károlyival, Kun Bélával, Rákosival, Kádárral azonosulnak (még ha a felsorolás egyes elemeit tagadja is mindkét tábor, akkor sem szeretnek például az MSZP-sek a vörösterrorról beszélni, míg Horthy vagy Szálasi bűneiről nagyon is – ezekről pedig a jobboldal hallgat). Mivel szinte mindenkinek van a családjában olyan, akit a fent említettek ténykedése következtében megöltek, kitelepítettek vagy kifosztottak, ezeket a sebeket a politika előszeretettel tépi fel, és használja a saját tábor egyben tartására, és a másik démonizálására.
Úgy gondoljuk, ideje leszámolni ezzel a politikai kultúrával és túllépni a múlton. Hiába jó dolog elvitatkozni történelmi kérdésekről, elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az egész magyarországi politikai kultúra és a pártrendszer ilyen témák köré épül, nem valós társadalmi problémák, a most élő, hétköznapi emberek ügyei köré.
Melyik párt pénzel titeket?
Egyik sem, de tevékenységével mindegyik hozzájárult ahhoz, hogy úgy döntsünk, létrehozunk egy blogot, ahol kritizálhatjuk őket.
Kik vagytok?
Egyetemista és/vagy munkavállaló fiatalok, akik kritikusak az egész magyarországi politikai kultúrával szemben, és a saját eszközeinkkel próbálunk rajta javítani.
Miről lesz szó ezen a blogon?
Reményeink szerint képesek leszünk olyan témákat feldolgozni véleménycikkek, riportok, interjúk formájában, amelyekről alig esik szó, mégis tömegeket érintenek, vagy érdekelnek. A magyar közállapotokat igyekszünk egy egyéni nézőpontból figyelni, túllépve a politikai szekértáborok által előírt csoportgondolkodáson.