Van ma egy hatóság Magyarországon, amelyik zavartalanul hagyhat figyelmen kívül jogerős bírósági döntéseket, semmilyen szerv nem meri elszámoltatni, és ha kell, több tucat ember életét teszi tönkre egy kisebb mutyi kapcsán: úgy hívják, Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Hodosi Lajos és családja ellen 2007-2008 óta foyamatosan követ el visszaéléseket a NAV, a szálak Vida Ildikó egyik közvetlen munkatársához vezetnek, akinek korábban az egyik rokona keveredett üzleti vitába Hodosiékkal. Az alábbiakban olvashatjátok Hodosi Lajos vállalkozóval készült interjúnkat, valamint a NAV által elkövetett visszaélések néhány bizonyítékát.
Mióta foglalkozol vállalkozással, milyen cégeid voltak, vannak?
Hodosi Lajos: Több mint 30 éve vagyok vállalkozó, még 1985-ben kezdtünk el fuvarozással foglalkozni Túrkevén, ebből a családi vállalkozásból nőtt ki végül egy kisebbfajta cégcsoport. A ’90-es években indítottunk el egy vegyesbolthálózatot, ezután nyitottuk meg a sütödénket. Később az utóbbi lett a fő tevékenységünk, a Hodosi-temékek, melyek mindig az egészség szolgálatában álltak,soha nem tartalmaztak sem tartósítószert sem pedig más egészségkárosító anyagokat, mindig a hagyományőrzés vezetett bennünket.
Már a vállalkozásunk első időszakaiban is több komoly elismerést is elnyertünk, köztük az év vállalkozója díjat, az innováció- és termékdíjat, nemzetközi kiállításokon is részt vettünk. A 2000-es években már nagyobb áruházaknak, például a Corának ,később a TESCONAK is beszállítottunk, és külföldről is rendre kaptunk megrendeléseket. Folyamatosan, évtizedeken keresztül 60-70 embert foglalkoztattuk, ipari tanfolyamokat is folyamatosan tartottunk.
Mikor kezdődtek a gondok az adóhatósággal?
HL: Körülbelül 6 -7 éve, amikor az adóhatóságot még APEH-nek hívták. Ekkor még működött a sütödénk és a nemzetközi fuvarozócégünk is, több kamionnal, a pékségi termékek szállítására használt járműveket egy telephelyen tartottuk. Ekkoriban terjeszkedett Magyarországon egy multinacionális cég, amely épp telephelyet keresett Túrkevén. A cégünk egyik ügyvédje kitalálta, hogy jó pénzért ő valószínűleg át tudná játszani nekik a járműtelepet, és a jutalék reményében fel is vette a kapcsolatot a céggel – nekünk azonban nyilván nem szólt tervéről, hiszen tudta,hogy úgysem mennénk bele.
Csak akkor tudtam meg, hogy az ügyvéd milyen tárgyalásokba kezdett, amikor a multi egyik jogásza azzal keresett meg, hogy jobban teszem, ha nem akadékoskodom és aláírom a szerződést. Mondanom sem kell mekkora volt a felháborodásom, és megmondtam nekik és az ügyvédünknek is, hogy én, vállalkozást gyarapítok és eszem ágában nincs sem eladni, sem pedig semmilyen más módon a vállalkozásom kisebbíteni, vagy leépíteni, csak gyarapítani, és nem fogom eladni az ingatlant.
Az üzlet tehát nem valósult meg, viszont az ügyvéd úr ebbe nem nyugodott csak úgy bele, „megkérte” az egyik magas rangú APEH-főosztályvezetőt (aki jelenleg is a NAV-nál dolgozik, Vida Ildikó egyik közvetlen munkatársaként) aki történetesen a sógora volt, hogy segítsen közbejárni az én esetleges szemléletváltásomhoz. Ettől fogva kíméletlen és módszeres támadások sorozatának vagyunk kitéve mind a mai napig a NAV részéről, az adóhatóság szinte üldözésszerűen vegzálja vállalkozásainkat és a családunk valamennyi tagját. Miután valós ügyekkel elmarasztalni nem tudtak, így hamísítások sorozatába fogtak.
Milyen hamisítások?
HL: A vállalkozásunk jellegéből adódóan (nemzetközi fuvarozás, illetve export-szállítások) állandó ÁFA-visszaigénylők vagyunk. Pontosabban lennénk, ha a NAV visszaadná, de sajnos, nem teszi. Azzal kezdődött, hogy az újonnan beszerzett kamionjaink áfáját nem fizették vissza 9 hónapig. Az ügyben kikértük az APEH határozatát, amiben egyszerűen hamis adatok voltak. A határozatban azt állították például, hogy nem adtuk le a napi pénztárjelentést. Viszont viszont annyira nem voltak körültekintőek, hogy a határozat mellékletében ott volt maga a pénztárjelentés, sőt, a revizor által kézzel írt, az aláírásával ellátott jelentés is arról, hogy átvette a pénztárjelentést. A pénztárjelentés állítólagos elmulasztása miatt egyébként további 500 000 forint bírságot kaptunk.
A Hír TV archív riportja az esetről
Ugyanebben a jelentésben azt is állították, hogy a papírokon rosszul tüntettük fel a (üzleti tevékenység típusát jelölő) TEÁOR számot. Ennek igazolására a határozatba be is szerkesztették ezt a lapot, azonban a mellékletbe viszont megint ott volt az eredeti, jól kitöltött lap. Az ügyben számon kértük az APEH egyik munkatársát, erre ő bizalmasan elmondta, hogy a felettesei utasították, hogy beleírja ezeket a határozatba. Sőt, mondta, még örüljünk is annak, hogy csak ennyi bírságot kapunk, mert a felettesei 100 százalékos bírságot szántak nekünk, amit ő alkudott le a felére, mivel tudja, hogy mi nem vétettünk semmit.
Ezután fellebbeztünk az adóhivatalnál, majd egyéves huzavona indult, ide-oda dobálták az ügyet. Közben persze minden ÁFA-visszatérítést befagyasztottak, megkezdődött a cég kivéreztetése.
Ráadásul közben az egész családra vagyonosodási vizsgálatot vetettek ki: még a 82 éves, járókeretes édesanyámra is, akit nekünk kellett bevinni Szolnokra az adóhivatalba. A vizsgálatok kapcsán több tízmilliós bírságot kaptunk, az adóhatóság azt állította, nem tudják megállapítani a vagyonosodásunk hitelességét, ezért csak becsülni tudnak, és úgy találták, ami a birtokunkban van, azzal nem tudunk elszámolni. Pedig valójában ki sem jöttek hozzánk, a szolnoki irodából „becsülték meg”, hogy mennyi vagyonunk van. Egyébként az ügy során nagyon sok tisztességes adóhivatali dolgozóval találkoztunk, akik viszont függnek a korrupt vezetőktől. Az egyik ilyen tisztességes APEH-os mondta, hogy a vagyonosodási vizsgálat az adóhatóság egyik fegyvere azok ellen, akik szembeszáll velük.
Próbáltatok bírósághoz fordulni?
HL: Többször is, először 2009 környékén. Az utolsó csepp a pohárban az volt, amikor az APEH jogosulatlannak vette a húgom, Judit diplomáját. Judit az adóhatóság előtti képviselőként dolgozott különböző cégeknek, természetesen minden idevonatkozó és bejelentett engedély mellett. Ebben az időszakban, a visszatartott áfa miatt ez volt a család egyedüli bevétele. Azonban az adóhatóság hirtelen kimondta, hogy nem dolgozhat tovább, azt állították, a diplomája nem elfogadható, pontosabban hogy „kétséges” az eredetisége. Emiatt az ügyfeleinknek ki is küldtek egy értesítést, hogy ha továbbra is Hodosi Judittal kívánnak megbízásokat adni, szigorított adóvizsgálatra számíthatnak. Mi természetesen kerestük az igazunkat, és igazolást kértünk és kaptunk is úgy az egyetemtől, mint a cégbíróságtól, hogy a diploma eredeti és természetesen végezhetjük a tevékenységünket, de a NAV-ot ez sem érdekelte, ezért bírósághoz fordultunk.
A per kb. hat hónapig tartott, végül jogerősen megállapították, hogy igazunk volt, de ennek semmi eredménye nem lett. Amikor Judit az első ügyféllel együtt megjelent a Szolnoki APEH ügyfélszolgálatán, ott megmondták neki, hogy felsőbb utasításra nem engedélyezhetik, hogy képviselje az ügyfelet. Mondanom sem kell, hogy ezt követően jó néhány ügyfelünket is elkezdtek vegzálni.
2013-ban szintén bírósághoz fordultunk, eddigre kiderült, hogy az ÁFA-ügyben a másodfokú adóhatósággal sem megyünk semmire. De sajnos a bíróság keze is meg volt kötve, ők csak annyit tudnak tenni, hogy megsemmisítik a NAV-határozatokat. Ez többször meg is történt, azonban a vizsgálatok továbbra sem álltak le, jelenleg is több mint 122 egyidejű vizsgálatot folytatnak ellenünk, úgy, hogy semmi féle köztartozásunk nincs, és mintegy 30 millió forint adózói többletünket tartják vissza jogtalanul. Az egyik ügyvéd egy alkalommal azt mondta: nincs olyan bíróság vagy rendőrség, ami nyíltan meg meri támadni a NAV-ot, mint társhatóságot itt a megyében. Ebben úgy tűnik, lehet valami, mivel a rendőrség és az ügyészség 4 oldalas bizonyítási indítványt hagyott figyelmen kívül, úgy, hogy még fellebbezési lehetőséget sem adott!
Milyen jogerős ítéletek születtek még az adóhatóság ellen?
HL: Több ügyben a másodfokú adóhatóság ítélt a javunkra, de pozitív következménye ezeknek sem lett. Egy revizori jelentés például nem ismerte el valósnak a tevékenységünket, azt állapították meg, hogy nem is gyártunk pereceket, és hogy ezért nem igényelhetünk vissza ÁFA-t. A döntés ellen fellebbeztünk, a másodfokú adóhatóság megállapította, hogy az elsőfokú törvénytelenül járt el, és megsemmisítette a határozatot, ami szerint az ÁFA-t nem lehet visszatéríteni. Ezt az adóhatóság teljesen figyelmen kívül hagyta, és később is hivatkozott a már korábban megsemmisített határozatokra.
Összesen kilenc hasonló határozatról állapította meg a másodfok, hogy törvénytelenek, és új eljárásra kötelezte az első fokot. Több, már kifizetett bírságról szóló határozatot is megsemmisítettek, ilyenkor a törvény szerint azonnal vissza kéne téríteni a bírság összegét: ezeket szintén máig nem utalták még ki.
Talán a legdurvább eset az volt, amikor 2014 elején a revizor (elsőfokú adóhatóság) megállapította, hogy az áfa-visszaigényléseik az elmúlt negyedévben jogosak voltak, és úgy ítélte meg a revízió, hogy ki kell nekünk utalni a 887 ezer forintot. Ez sem jött össze, mivel az ügygazda, a folyószámla-osztály NAV-os ügyintézője saját aláírásával kiadta, hogy a jogerős döntés ellenére sem hajlandó kiutalni a pénzt.
Máskor köztartozásra hivatkozva utasították el az ÁFA- visszaigényléseinket, annak ellenére, hogy korábban jogerősen megállapították, hogy már minden köztartozást rendeztünk. Egy másik esetben szintén a NAV folyószámla ügygazdája hivatalos közokiratban közölte velünk, leírta és bélyegzővel ellátta, hogy nem hajlandó figyelembe venni a Bíróság jogerős végzését sem! Sőt ami talán mindent visz, hogy dacára a Miniszterelnök úr közrádióban tett bejelentésének ellenére, miszerint a korrupció felszámolása tekintetében zéró toleranciát hirdet meg. és minden közalkalmazott köteles minden bejelentett korrupció gyanús esetet kivizsgálni. Nos, mikor állampolgárként kértem a NAV ügygazdáját esetünkben esetleges korrupció kivizsgálására, nemes egyszerűséggel megtagadta. Hivatkoztam a Miniszterelnök úr szavaira, kijelentette, hogy ő akkor sem hajlandó semmiféle vizsgálatra.
Milyen következményei lettek ezeknek a visszaéléseknek?
HL: Összesen közel 2-300 millió forint kárt szenvedtek a cégeink, a népgazdasági kár több milliárd forint. A családom anyagilag és egészségileg tönkrement, a lakásunkban kikapcsolták a gázt, közben 8-10 milliós adósságot halmoztunk fel a folyamatos pereskedés miatt, ügyvédek és adószakértők fizetésére.
A cégeink alkalmazottjai is elvesztették a munkájukat, 2014 februárjára az utolsó alkalmazottunk is utcára került. Nagy részük most közmunkás, van, aki külföldre ment dolgozni. A legrosszabb az, hogy jelenleg több érvényes megrendelésünk van is külföldi cégektől és áruházaktól. Ha újra tudnánk nyitni az üzemünket, és tudnánk fizetni az alkalmazottainkat, több száz főt tudnánk alkalmazni, hiszen begépesített saját üzemünk bezárva, a szerződött vevő partnereink folyamatosan követelik a termékeinket.
